Egy jó ideje van egy stratégiám, amivel önmagamat tudom mindig motiválni, és egyre jobban belehajszolni a sikerbe és a pozitív jövőképbe.
Ezt remekül tudom alkalmazni az életem minden területén, így a Flavon vállalkozásom folyamatos fejlesztésében is! 🙂
Van egy másik módszer is, pontosabban szemléletmódom, amivel pedig tudom biztosítani magamnak a megfelelő körülményeket és környezetet, melyek támogatják a sikereimet!
Mi ez a stratégia és szemléletmód? Hogyan tudod önmagadat belehajszolni a sikerbe? Nézd meg a videót a válaszokért!
Be akarsz kerülni Te is ebbe a pozitív, inspiráló közösségbe? Meg akarod tapasztalni a Flavon élményt? Azt az életet akarod élni, amit megálmodtál magadnak? Részese akarsz lenni a siker-csapatomnak?
Iratkozz fel a hírlevelemre, és ismerd meg a Flavon biztosította háttertet, a stabil alapokat és azt a módszert, rendszert és gondolatiságot, amivel támogatni tudom a sikeredet!
Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:
Amire koncentrálunk, az növekszik! 😉 Ez az élet minden területén igaz, így a jövőd, a sikered, a karriered, az anyagi helyzeted és a vállalkozásod szempontjából is!
Sokaknál látom azt, amit anno én is alkalmaztam: el akarok érni valamit, de teljesen másról kommunikálok!
Egy kommunikációs szemléletváltás kellett, megtettem és, jééé! Jönnek a várt eredmények 😀
Mi ez a kommunikációs kis csavar? Mire érdemes figyelni, ha valóban nagy sikereket és eredményeket akarsz elérni? Tudd meg a videóból!
Be akarsz kerülni Te is ebbe a pozitív, inspiráló közösségbe? Meg akarod tapasztalni a Flavon élményt? Azt az életet akarod élni, amit megálmodtál magadnak? Részese akarsz lenni a siker-csapatomnak?
Iratkozz fel a hírlevelemre, és ismerd meg a Flavon biztosította háttertet, a stabil alapokat és azt a módszert, rendszert és gondolatiságot, amivel támogatni tudom a sikeredet!
Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:
Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy kezdjünk el tudatosan figyelni a mindennapi cselekedeteinkre, melyekkel egyéni szinten tehetünk bolygónk megóvásáért az utókor számára.
Ilyen mindennapi apró lépés lehet, hogy nem folyatjuk feleslegesen a vizet pl fogmosás, zuhanyozás vagy mosogatás közben.
Feleslegesen nem használaunk nem lebomló, vagy csak nagyon lassan lebomló nejlon zacskókat, ill PET palackokat és műanyagokat – számtalan tartós és környezettudatos, gazdaságos alternatíva létezik ezekre.
Odafigyelünk a nyílászárók megfelelő szigetelő képességére, hogy ne kelljen extrém módon fűteni és ezzel pazarolni a természeti kincseket.
Erre irányuló kezdeményezés az a elektromos autók megjelenése és egyre nagyobb térhódítása is, és van még számtalan pozitív dolog.
Azonban van egy téma, amire kevesen gondolunk és egyéni szinten órási nagy lépést és támogatást tudunk tenni ezzel. Ez pedig nem más, mint az életmódunk, ill a táplálkozási szokásaink optimalizálása!
Napi szinten hallunk róla a hírekben, a tudósok próbálják megállítani, a fogyasztók pedig tudtukon kívül is hozzájárulnak. Mi az?
A klímakrízis hatásai egyre egyértelműbben észlelhetőek: a globális átlaghőmérséklet növekszik, a jégtáblák olvadnak, a természeti katasztrófák pedig egyre gyakoribbak.
A húsevés már nem lehet része többé a környezetvédelemnek – a fenntarthatatlan állattenyésztés helyett új élelmezési rendszert kell felépítenünk.
Klímakrízis: gyorstalpaló
A napsugárzásból származó hőt a Földfelszín részint elnyeli, részint azonban visszaveri. Ennek a visszavert hőnek egy része visszakerül az űrbe, egy részét azonban a légkörben található üvegházhatású gázok megtartják. Ezért jelenlétük elengedhetetlen az emberi élethez: nélkülük a Föld átlaghőmérséklete –18 ℃ lenne.
Tudományos konszenzus alatt álló tény azonban, hogy emberi tevékenységek által azonban a természetesnél sokkal több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, például szén-dioxid, dinitrogén-oxid és metán. A jelenlegi gázkibocsátási ráta miatt beszélünk klímakrízisről: az ipari forradalom óta természetellenes gyorsasággal növeljük a globális átlaghőmérsékletet, ökológiai katasztrófával fenyegetve bolygónkat.
Sokan talán nem értik, hogy miért csapnak a tudósok ekkora hűhót a melegedő bolygó miatt, hiszen a hőmérsékletváltozás hozzátartozik a Föld természetes éghajlati korszakaihoz, nem? Sajnos ez így nem teljesen igaz.
A Földön valóban előfordulnak természetes éghajlati változások, ezeket éghajlati oszcillációnak nevezzük. Legtöbbször asztronómiai tényezőkhöz, illetve az óceán és a légkör közötti hőeloszláshoz köthetőek.
Az elmúlt 800 ezer évben 80-90 ezer évig tartó jégkorszakok és 10-20 ezer évig tartó interglaciális (szó szerint “jegek közötti”) időszakok váltották egymást: ezek természetes éghajlati ciklusok.
És itt jön az a rész, amivel sokan nincsenek tisztában: a váltakozó éghajlati ciklusok során a CO2-szint mindig a melegedést követve emelkedett meg, a jelenleg tapasztalt klímaváltozás alatt pedig a CO2-szint növekedése okozza a melegedést. A Milankovich-ciklusnak nevezett természetes éghajlati folyamatban most éppen a lehűlési időszakban vagyunk; illetve csak lennénk.
Az állattenyésztés, beleértve az állattartást és a takarmánytermesztést is, az egyik legnagyobb bűnös az üvegházhatású gázok termelésében, emellett a fő felelőse az erdőirtásnak, nagyban hozzájárul az erőforrások kimerítéséhez, a víz- és levegőszennyezéshez, illetve a biodiverzitás [biológiai sokszínűség] csökkenéséhez is.
Ahogy a helyzet egyre rosszabbodik, úgy tapasztalhatunk majd egyre több és hosszabb hőhullámot, természeti katasztrófát, növekvő tengerszintet és globális élelmezési válságot. Ha nem érted, mi a kapcsolat a klímaváltozás és az élelmezés között, vagy az állattenyésztés és az erdőirtás között, olvass tovább – segítünk.
Mi lenne a politikai döntéshozók feladata?
Az egyszer használatos műanyagok betiltása és a megújuló energiára való átállás enyhíthet a küszöbön álló klímakrízisen, és jó dolog, hogy sok országban láthatunk erre irányuló lépéseket. Viszont sajnos kevesebb döntéshozó lép fel a mezőgazdaság ellen, amelynek jelenlegi működése a bolygó szempontjából fenntarthatatlan.
A klímavédelem érdekében az egyik legjelentősebb lépés az lenne, ha a politikusok globális szinten úgy döntenének, hogy az állami támogatásokat a fenntarthatatlan mezőgazdasági vonalról átirányítanák az innovatív, környezetbarát megoldásokra.
Az EU-n belül szerencsére már láthatunk erre ígéreteket, bár sajnos még így is a támogatások elenyésző része kerül célzottan fenntarthatóan működő mezőgazdaságokhoz.
Mi köze van az állattenyésztésnek a klímaváltozáshoz?
Nézzük a számokat: a világon a lakható földterület 50 százalékát mezőgazdaságra használjuk. Ebből már önmagában kikövetkeztethető, hogy ehhez valószínűleg rengeteg természeti erőforrást használunk fel, tömérdek vegyszert juttatunk a természetbe és hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt juttatunk a légkörbe.
Ennek a hatalmas területnek a 77 százalékát állattenyésztésre és takarmánytermesztésre használjuk, és mindössze 33 százalékán termesztünk emberi fogyasztásra szánt növényeket: így könnyen eljutunk oda, miért olyan fontos megvizsgálnunk az állattenyésztés ökológiai lábnyomát.
Becslések szerint a mezőgazdaság a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 19-25 százalékáért felelős, és ennek túlnyomó része – a globális összkibocsátás 14,5 százaléka – az állattenyésztés számlájára írható. A fennmaradó részért főleg a talajkezelés tehető felelőssé.
Az állattenyésztéshez köthető kibocsátásokkal kapcsolatban két dolgot fontos megérteni: egyrészt azt, hogy a közvetlen emberi fogyasztásra szánt növények termesztése jóval kevesebb üvegházhatású gázzal jár, nem csak azért, mert kevesebb területet foglal el, hanem azért is, mert a mezőgazdaságban a leggyakrabban kibocsátott gáz a metán, ami az állattenyésztéshez köthető.
A másik fontos dolog a számok ismerete: bár a Föld felének 77 százalékát állat- és takarmánytermesztésre használjuk, a globálisan elfogyasztott kalóriák mindössze 18 százaléka származik húsból és tejtermékekből; sőt, még a fehérjének is csak 37 százalékát visszük be állati forrásból.
Ezekből az adatokból könnyen kikövetkeztethetjük, hogy a növényi alapú ételek nem csak a termesztési mód miatt járnak kevesebb kibocsátással, hanem azért is, mert jóval kevesebb területet igényel az, ha közvetlen mi esszük meg, amit termelünk, nem pedig az állatokkal etetjük meg a nagy részét. Hihetetlen pazarlásnak tűnik, ha belegondolunk, mekkora részét használjuk a Földnek arra, hogy az élelmiszerünk egy elenyésző részét kitermeljük.
Hogy mely üvegházhatású gázok a legjelentősebbek a mezőgazdaságban, és hogy hogyan kerülnek pontosan a légkörbe, azt az alábbi részben kifejtjük.
Metán
Az állattenyésztésben a leginkább kitűnő gáz a metán, méghozzá a szarvasmarhák és más kérődző állatok (pl. juh) emésztőrendszere miatt, amely óriási mennyiségben termeli ki és juttatja a légkörbe ezt a szennyező gázt – gondoljunk csak bele: ha a Föld felének 77 százalékán állattenyésztés és takarmánytermesztés folyik, mennyi szarvasmarha, juh és egyéb állat él egy időben a bolygón?
A válasz sokkoló: a földi emlősök biomasszájának, azaz egész súlyának 60 (!) százalékát haszonállatok adják, 36 százalékát emberek, és mindössze 4 százalékát vadállatok.
Ez persze egyáltalán nem természetes, és nem kell hozzá sokat gondolkodni, hogy rájöjjünk, mennyire rosszat tesz az ökológiai egyensúlynak. Az óriási biológiai sokféleséget képviselő vadállatállomány nagy részét kiirtottuk, a maradékot pedig aprónyi területekre szorítottuk vissza, és gyakorlatilag maroknyi fajjal “helyettesítettük” a jelenlétüket.
Méghozzá leginkább olyan fajokkal – főleg a szarvasmarhával –, amelyek rendkívül klímaszennyezőek. Az ember erőszakos beavatkozása előtt a földi állatállomány nagy része együregű gyomrú állatokból állt, amelyeknek az emésztése nem jelentett ilyen problémát.
A metánról fontos tudni, hogy bár molekuláinak rövidebb az élettartama a légkörben, mint a szén-dioxidnak (a CO2-é 50-200, a metáné 12 év), hőmegkötő képessége harmincszor erősebb, így rövid távon sokkal nagyobb kárt okoz.
Globálisan azonban sajnos a hús-és tejtermékre való igény minden évben egyre csak nő, ami egyáltalán nem arra sarkallja az állattenyésztést, hogy csökkentsék az állatállományt; épp ellenkezőleg.
Szén-dioxid
Nem véletlen, hogy annyit beszélünk a szén-dioxidról, hiszen ez az az üvegházhatású gáz, amiből a legtöbbet termeljük. Hogy megértsük, mi a szerepe az embernek a szén-dioxid-kibocsátás növelésében, először azt kell megértenünk, mi a természet kapcsolata a szén-dioxiddal.
Mint ahogy az korábban említettük, a szén-dioxid jelenléte az emberi élethez elengedhetetlen, de az egyensúly rendkívül törékeny: ha túl sok kerül a légkörbe, az ökoszisztéma felborul. A világ természeti kincsei szénelnyelőként is működnek, az erdők pedig a legnagyobb ilyen természetes szénmegkötők közé tartoznak.
Az állattenyésztés azonban ezeket az értékes kincseket is tönkreteszi. Csak a szarvasmarha-tenyésztés miatt kivágott erdőkből származó szén-dioxid kibocsátás a világ összes CO2-kibocsátásának 3,4 százalékáért felelős: ez évi 340 millió tonnát jelent. Az amazóniai erdőirtás 80 százaléka a szarvasmarháknak szánt legelők kialakítása és a szintén az etetésükre szánt takarmányszója termesztése miatt történik. Az állattenyésztési szektor egyébként a az össz-CO2-kibocsátás 9 százalékáért felel.
Azzal tehát, hogy a termelés növelése érdekében újabb és újabb erdőket vágunk ki, hogy a helyükön takarmányt termesszünk vagy szarvasmarhát legeltessünk, nem csak az újabb mezőgazdasági gyakorlatból származó szén-dioxidot juttatjuk a levegőbe, hanem a fák által korábban megkötött CO2-t is a légkörbe szabadítjuk.
Dinitrogén-oxid
Sajnos nem említjük eleget a klímaváltozással kapcsolatban, pedig óriási benne a szerepe a dinitrogén-oxidnak. Hőmegkötő ereje háromszázszor (!) erősebb, mint a szén-dioxidnak, és a becslések szerint légköri élettartama 120 év.
Dinitrogén-oxid természetes módon is kerül a légkörbe, csak úgy, mint szén-dioxid és metán. A baj a mennyiséggel van, ami az emberi tevékenységek miatt drasztikusan növekszik. Az emberi tevékenységek közül a dinitrogén-oxid esetében a legnagyobb ludas az állattenyésztés, ami ennek a gáznak a kibocsátásáért 65 százalékban felelős, méghozzá leginkább a talajtrágyázáson és az állati ürülék kezelésén keresztül.
Sőt, az állati ürülékből és műtrágyából származó ammónia keveredik az állattenyésztésből származó nitrogén-oxidokkal és szulfátokkal, amelyek szintén üvegházhatással bíró aeroszolokat juttatnak a levegőbe.
Egy 2019-es jelentés szerint az olvadó jégtáblák tizenkétszer több dinitrogén-oxid felszabadulásáért felelősek, mint ahogy azt eddig hittük, és ez szintén az ember által okozott felmelegedés számlájára írható. Itt válik igazán egyértelművé a károsanyag-kibocsátás dominó-effektusa.
Több billió állat kerül évente a vágóhídra, és ez a szám egyre csak nő, amely nem jelent mást, mint hogy még több erdőt kell az etetésükért kiirtani, még több trágyát kell felhasználni, és még több emésztésből és ürülékből származó gáz termelődik – évről évre.
Az állattenyésztés, a víz és a lefolyás
Az iszonyatos mennyiségű földön kívül az állattenyésztéshez rengeteg vízre is van szükség. A Föld édesvízkészletének mindössze 1 százalékát tudjuk felhasználni, és ennek döbbenetes módon 70 százaléka mezőgazdasági folyamatokra fordítódik, ennek egyharmada pedig takarmánytermesztésre.
De nem csak a felhasznált víz mennyisége sokkoló, hanem az is, hogy a milliárdnyi állat, amellyel gyakorlatilag benépesítettük a Földet, egyáltalán mekkora szennyezéssel jár a vízre nézve.
Egy felnőtt tejelő tehén kb. 52 liter ürüléket és vizeletet termel naponta. Azzal számolva, hogy kb. 264 millió tejelő tehén van egyidőben a világon, ez 140 millió hektolitert jelent – minden egyes nap. Ennek természetesen valahova kerülnie kell.
Az állati ürülék, amely nem csak baktériumokkal és ammóniával, hanem antibiotikumokkal és hormonokkal is tele van, amelyeket életük során betegségek elkerülésére és termékenység-növelésre kapnak, beszivárog a talajba, amely nem csak a földet teszi tönkre, de mélyebbre hatolva a talajvíz-készletet is beszennyezi, illetve öntözés és esőzés által a talajból kimosódik és a környező vizekbe kerül: ezt lefolyásnak hívjuk.
Sokszor előfordul az is, hogy a hús- és tejipari farmok egyszerűen kezelés nélkül a környező vizekbe öntik a hulladékot. Emellett fontos azt is megemlíteni, hogy a hulladékgazdálkodási rendszer, beleértve az állati hulladékot feldolgozó üzemeket és a víztisztító telepeket is, egyrészt sokszor nem működik jól, másrészt pedig nincsenek olyan berendezéseik, amelyekkel az ürülék vagy a szennyezett víz hormontartalmát kezelni tudnák, így ezek sokszor visszakerülnek az édesvizekbe és a vízhálózatba is.
Rendben, de miért baj a klímaváltozás?
Amikor a klímaváltozásról folyik társadalmi beszélgetés, és eljutunk oda, hogy rendben, tehát akkor értjük a különbséget a klímaciklus és a klímaváltozás között, az egyik természetes, a másik ember által létrehozott, akkor sokszor felmerül, hogy oké, szóval kicsit felgyorsítottuk az időjárás-változást, na és akkor?
Mégis miért baj, hogy néhány fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet? Ha túl meleg van télen a kabáthoz, majd levesszük, nem igaz? Nos, nem éppen.
A következő részben megnézzük, milyen hatásai is vannak, illetve lesznek a klímaváltozásnak az elkövetkező években.
Csökkenő biológiai sokszínűség
A biológiai sokszínűség vagy biodiverzitás magára az élet sokszínűségére utal a Földön: minél több faj van egy ökoszisztémában, annál biodiverzebb rendszerről beszélhetünk. Ebbe beletartoznak a mikroorganizmusoktól kezdve a növények, a madarak, az emlősök, és minden más, ami élő.
Az ökológiában azért fektetünk akkora hangsúlyt a biodiverzitásra, mert a Föld ökoszisztémái rendkívül törékenyek: minden apró és nagy élőlénynek megvan a maga szerepe, és minél több faj esik áldozatul az ember hibájából az élőhelyvesztésnek és a klímaváltozásnak, annál nagyobb eséllyel omlanak össze a rájuk épülő életközösségek.
A tudósok úgy tartják, jelenleg a hatodik nagy kihalási krízist éljük meg a Földön: erre pontosan úgy kell gondolni, mint a legutóbbi tömeges kihalási eseményre – a dinoszauruszokéra. A különbség az, hogy mi tudunk tenni ellene; már ha akarunk.
Az elmúlt 45 évben a vadállatok 60 százaléka tűnt el a Földről; a rovarok globális tömege minden évben 2,5 százalékkal csökken. Ennek pedig nem más az oka, mint az ember: az egyre növekvő kereslet a húsra, a tejtermékekre, és a fosszilis energiára a kihalási esemény fő okozói.
Az állattenyésztésben dolgozókat a növekvő kereslet arra ösztönzi, hogy egyre több erdőt vágjanak ki, ami elveszi az ott élő állatok élőhelyét, illetve hozzájárul a klímaváltozáshoz, mivel kiszabadítja az ott tárolt szén-dioxidot, és az erdő helyét átvevő mezőgazdasági tevékenységek által üvegházhatású gázokat bocsát ki: a klímaváltozás közvetlenül is kihat az állat- és növénypopulációkra, erről a következő részekben beszélünk részletesebben.
A klímaváltozás az ökoszisztéma minden részét érinti: a szárazföldet és az óceánjainkat, a baktériumoktól kezdve a növényeken át az állatokig. Az invazív növények [nem őshonos növények, amelyeket az ember hurcolt be, és amelyek rendkívül negatív hatással bírnak új “otthonuk” biodiverzitására] és a túlnépesedő állatpopulációk, de még a csökkenő oxigénszint is mind a klímaváltozás számlájára írhatók.
Változó növényzet és albedó
A növények az ökoszisztémák fenntartásában elengedhetetlen szerepet játszanak, így tehát az emberi életben is. Az állatok számára menedékként és erőforrásként szolgálnak, szén-dioxidot nyelnek el és oxigént bocsátanak ki, javítják a talajminőséget, nekünk pedig élelmet és orvosságot adnak.
A mezőgazdaság és a fosszilis energiahordozók használata gyökeresen változtatják meg a természet berendezkedését – fontos megnéznünk tehát, ez hogyan hat a növényekre.
Vannak olyan növények, amelyek képesek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, ilyen például a sarkvidéki tundra növényzete. Mielőtt azonban erről többet beszélnénk, fontos tudni néhány dolgot.
Először is azt, hogy a sarkvidéki permafrost [állandóan fagyott talaj] a becslések szerint a világ összes talajban tárolt szénjének 50 százalékát tartalmazza. El lehet képzelni, hogy a tengerszint megemelkedésén kívül a felolvadásuk mekkora ökológiai katasztrófával járna.
Az Edinburghi Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a sarkvidéki növényzet magasabbra nő a növekvő hőmérséklet hatására. Bár ez nem hangzik úgy, mintha katasztrofális változás lenne, mégis az.
A magasabb növényzet több havat tart meg, a hó pedig szigetelésként működik a talajon, így az télen lassabban fagy be. Ha a növényzet tovább növekszik, az a permafrost olvadásának felgyorsulásával járhat.
Fontos elem az albedó is, ami annak a mértékegysége, hogy egy felület mennyire tudja a napsugarakat visszaverni. A 100%-os visszaverést 1-es számmal jelölik: a hó általában 0.8 – 0.95-ös albedóval bír.
Minél magasabb egy terület növényzete, annál alacsonyabb az albedója, és annál több sugárzást nyel el (tehát annál jobban felmelegszik). Ez tehát azt jelenti, hogy a növekvő sarkvidéki növényzet még az albedó csökkentésével is hozzájárul a jégtakaró olvadásához.
A klímaváltozás miatt növekvő hőmérséklet jóvoltából egyébként is olvad a hó a sarkvidéken, és az így “felfedett” talaj albedója csökken, több napsugárzást nyel el, ezáltal még tovább olvasztva a hó- és jégtakarót, valamint az itt tárolt szenet kiszabadítva még inkább melegíti a légkört – ha valamire lehet mondani, hogy ördögi kör, akkor erre biztosan.
A növényeknél természetesen az éghajlati vándorlás nehezebben kivitelezhető, mint az állatoknál, így általában más megoldásra szorulnak. Ahhoz például, hogy magasabbra nőjenek, és ezáltal hűtsék magukat, a száruk legyengül.
Ez a gabonaféléknél is megfigyelhető: a gyenge szárú egyedek az erős széltől és esőzésektől könnyebben meghajlanak, eltörnek. Ezek az ültetvények sokszor kevesebb hasznot hoznak, sőt, a magjaik sokszor nem tartalmazzák a szükséges tápanyagokat.
Savasodó óceánok
A korábban említett erdőkön kívül a másik hatalmas, természetes szénelnyelőnk az óceán. A növekvő légköri CO2-koncentráció miatt azonban savasodnak az óceánok és a tengerek, és ez óriási problémát jelent a vízi élővilágra és az emberi életre nézve is.
A tengerben feloldódó légköri szén-dioxid egy része először szénsavvá alakul a vízben, majd az így képződő szénsav-molekuláknak egy része bikarbonát-ionokká és hidrogén-ionokká választódik szét. Így ahogyan egyre inkább növekszik a légköri CO2, úgy lesz egyre savasabb a tengervíz (a pH-skálán nézve inkább semleges, hiszen a tengervíz alapvetően enyhén lúgos).
Ennek legnagyobb áldozatai a korallzátonyok, amelyek a savasodó vízben lassan elpusztulnak. Itt a számok is rendkívül fontosak: 2 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedés esetében (amit az ipari forradalom előtti időtől számolunk), a korallzátonyok 99 százaléka biztosan elpusztul majd.
A korallzátonyok értéke óriási, az állatok számára és számunkra is: a tenger mellett lakó populációkat megvédik a trópusi viharoktól és a szökőártól, a halfajok 25 százalékának pedig rejtekhelyet, szaporodóhelyet és élelmet adnak; emellett elengedhetetlen szerepük van a tengeri tápanyagkörforgásban is.
A becslések szerint a légköri oxigén 50-85 százalékát a tengeri fitoplanktonoknak köszönhetjük; ha búcsút kell intenünk a tengeri életnek, akkor búcsút kell intenünk saját magunknak is.
Állatok
A klímaváltozás az állatokat sem kecsegteti sok jóval: a melegedő időjárás felboríthatja a reproduktív ciklusokat, a vándorlást és a táplálkozási szokásokat is. A melegebb idő és a hosszabb esőzések miatt sok rovarnak, például a szúnyogoknak, hosszabbra nyúlik a párzási időszaka.
A jegesmedvéknél, a lamantinoknál és a bengáli tigriseknél már megfigyelhető, hogy nehézségekkel küzdenek a klímaváltozás miatt. A jegesmedvék egyre inkább veszítik el a táplálékukat és az élőhelyeiket az olvadó jégtáblák miatt. A lamantinok vándorlásába belezavar a hőmérséklet-változás és az egyre gyakrabban előforduló hurrikánok. A bengáli tigrisek egyre inkább kiszorulnak a természetes élőhelyeikről a növekvő vízszint miatt.
Az élőhelyvesztést nem csak közvetetten okozzuk a klímaváltozás előidézésével, hanem közvetlenül is, hiszen egyre több élőhelyet alakítunk át az állattenyésztés, a pálmaolaj és az infrastruktúra számára.
Az itt élő állatok egy része ebbe belepusztul, vagy kénytelen más helyre költözni – maga a vándorlás is veszélyt jelent az állatokra, illetve rengeteg állat azért pusztul el, mert nem tud alkalmazkodni az új élőhelyéhez; sokszor azért, mert az egyre szűkülő élettérbe kényszerült állatok között túl nagy az erőforrásokért való verseny.
Az orángutánok, jaguárok, óriáspandák, delfinek és rinocéroszok csak néhány a sok faj közül, amely a kihalás szélén áll. A világ legnagyobb emlősét, a kék bálnát is a kihalás fenyegeti, méghozzá a bálnavadászat miatt.
Vannak fajok, mint például a macskabagoly, amely, bár láthatóan alkalmazkodik a klímaváltozáshoz a mérete és a kinézete változtatásával, ez egy olyan tulajdonság, amit “műanyag” vagy nem öröklődő tulajdonságnak nevezünk, mert az utódaik nem fogják örökölni.
Az állatok és a növények alkalmazkodókészsége limitált, és semmiképp nem legyinthetünk, hogy “a természet majd elintézi”, mert ami jelenleg történik, az nem természetes.
Közelgő élelmiszerválság
A klímaváltozás azoknak sem jó hír, akiket nem érdekel az állatok, a növények, vagy a veszélyeztetett helyeken élő emberek sorsa. A változó időjárás kiszámíthatatlan következményekkel fog járni az élelmezésre nézve is.
Ha nem állítjuk meg a klímaváltozást, a rovarok túlzott jelenléte és növénybetegségek miatt olyan alapterményeket veszíthetünk el, mint a kukorica, a búza és a rizs. Ez a három termény a világ kalóriafogyasztásának 42 százalékáért felelős.
A Washingtoni Egyetem klímakutatója, Curtis Deutsch megdöbbentő adatokat közöl:
A rovarok kártevése miatt jelenleg minden 12. vekni kenyér kárbavész (még mielőtt elkészülne). Ha a klímaváltozás így folytatódik, a század végére ez több, mint duplájára fog nőni.”
A rovarok nem csak megeszik a termést, hanem különböző gombás és bakteriális fertőzéseket terjesztenek, amikkel akár egész növénypopulációkat irthatnak ki.
A növekvő átlaghőmérséklet tehát nem csak a termények növekedésére van hatással, hanem bizonyos kórokozók reprodukciós sebességére és súlyosságára is.
És nem csak a búza, a kukorica és a rizs érintettek: a krumplit és szójababot termesztő gazdák is hatalmas veszteségekről számoltak be az elmúlt években.
Bár a fejlett országokban talán képesek lennénk ezt a hiányt pótolni, a fejlődő világra nézve ez véges lenne, mert ezek az országok az emberek élelmeztetésének nagy részét ezekből a terményekből fedezik. A meleg időjárás önmagában nem hangzik katasztrofálisnak, de a terményekre nézve mégis az. Azokon a helyeken, ahol a klímaváltozás tönkreteheti az alapterményeket, háborús helyzet alakulhat ki.
Az állati termékek előállításával sokkal több üvegházhatású gáz termlődik, mint azok növényi alternatívái által: gondoljunk itt pl. a tehéntejre a zabtejjel szemben, vagy a húsra a növényi fehérjeforrásokkal (bab, borsó, stb.) szemben. Az egyetlen ésszerű megoldás az, ha átállunk ezeknek a termékeknek a fogyasztására, és arra ösztönözzük a politikusokat és a mezőgazdasági ipart is, hogy ebbe az irányba haladjunk a jövőben.
A mi felelősségünk, hogy kialakítsunk egy átfogó stratégiát, amivel a klímaváltozást enyhíteni tudjuk – a bolygó összes lakójának érdekében.
Számomra hatalmas segítséget jelentettek és jelentenek a magyar Flavon zöldség-gyümölcs-növényi olaj vegán esszenciák, melyek mind a komplex és kiegyensúlyozott tápanyagbevitelben sokat segítenek, mind a mai rohanó, pörgös életmód mellett gyors és azonnali megoldást tudnak nyújtani. Ismerd meg a termékeket itt és használd Te is a mindennapokban – akár a vegán próba-hónap idején, akár azon kívül!
Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!
A Flavon termékeket itt tudod részletesebben megismerni!
Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsaán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?
Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!
Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:
Az oldalon található információk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek. Nem helyettesíthetik szakember véleményét, a velük való személyes megbeszélést és kivizsgálást. Nem adhatnak választ betegségekkel illetve azok gyógymódjaival kapcsolatos kérdésekre. Az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a vegyes étrendet és az egészséges életmódot.
Pár napja egy szuper hatékony Platinum Team évindító rendezvényt tartottunk az üzlettársaimmal és sok új érdeklődővel. Ezen alkalomból több érdekességet és újdonságot is bemutattunk, melyeket az elmúlt hónapokban dolgoztunk ki.
Bemutattunk többek között egy programot, ami kifejezetten a stabil üzletépítshez és az azonnali látványos eredményehez fog Téged hozzásegíteni. Ehhez két támogató eszközt is bemutattunk: egy online és egy offline profi fejlesztést. Ezek akár külön-külön is hatékonyan tudnak működni, együtt azonban sokszorosára növelik az eredményességedet! 😉
Mik ezek? Nézd meg a videót a részletekért!
Be akarsz kerülni Te is ebbe a pozitív, inspiráló közösségbe? Meg akarod tapasztalni a Flavon élményt? Azt az életet akarod élni, amit megálmodtál magadnak? Részese akarsz lenni a siker-csapatomnak?
Iratkozz fel a hírlevelemre, és ismerd meg a Flavon biztosította háttertet, a stabil alapokat és azt a módszert, rendszert és gondolatiságot, amivel támogatni tudom a sikeredet!
Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:
Sokszor megkapom a kérdést, hogy a növényi alapú táplálkozásnak ugyan mi értelme van? Be lehet-e juttatni minden tápanyagot? (Erről itt írtam bővebben) Egészségügyileg van-e bármi előnye, ennek a táplálkozási szokásnak? Nos, a válsz: van, de még mennyire!
Amióta én csak növényi alapanyagookból készült ételeket fogyasztok, nagyon sok pozitív változás történt az egészésgügyi állapotomban: jelentős súlytöbblettől szabadultam meg, szebb és tisztább lett a bőröm, erősebb és szebb a hajam és a körmeim, jobb és kiegyensúlyozottabb az emésztésem, anyagcserém (megszűnt az étkezés után túlterhetlség érzése), a tej elhagyását követően megszűnt egy aekcémás problémám. Összességében sokkal fittebb, vitálisabb, energikusabb és fiatalosabb vagyok 🙂
1. A vegán étrend gazdagabb egyes tápanyagokban, mint a hagyományos táplálkozás
Ha a megszokott, vegyes étrendről áttérsz a növényi étrendre, akkor elhagyod a húst és más állati eredetű termékeket, ezáltal nagyobb hangsúlyt helyezel az egyéb táplálékforrásokra.
Teljes értékű növényi étrend esetén ezek az alapanyagok veszik át az állati termékek helyét: gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek, gombák, hüvelyesek, babfélék, diófélék, olajos magok.
Mivel ezek az ételek a vegánoknál sokkal gyakrabban szerepelnek, mint a hagyományos étrendet követőknél, ezért a vegánok egyes tápanyagokból nagyobb mennyiséghez jutnak.
Például jó néhány kutatás igazolta, hogy a vegán étrend gazdagabb rostokban, antioxidánsokban és hasznos növényi anyagokban. A növényi étrendben több a kálium, a magnézium, a folát, és az A, C, E vitaminok. (1) (2) (3) (4)
Azonban nem minden növényi étrend egyforma! Az igazán rosszul összeállított vegán étrend hiányos lehet B12 vitaminban, vasban, jódban vagy cinkben. (5) Ezért ajánlatos kerülni a tápanyagban szegény ételeket, illetve változatosan étkezni, miután étrendet váltottál.
KÖVETKEZTETÉS: A teljes értékű növényi étrend tápanyagokban gazdagabb, mint a hagyományos étkezés. De fontos, hogy meggyőződj róla, hogy minden fontos tápanyaghoz hozzájutsz.
2. Fogyás vegán étrenddel
Sokan azzal a reménnyel váltanak vegán étrendre, hogy így majd könnyebben leadják a súlyfelesleget. Ez valóban jó érv a növényi étrendre. Tapasztalatokon alapuló vizsgálatok kimutatták, hogy a vegánok általában vékonyabbak és alacsonyabb a testtömeg-indexük. (6) (7)
Ráadásul randomizált, kontrollált vizsgálatok (a vizsgálatoknak legmegbízhatóbb formája) igazolták, hogy a növényi étrend sokkal hatékonyabb a súlycsökkentésben, mint más egyéb étrendek. (8) (9) (10)
Egy 18 hétig tartó vizsgálatban a résztvevőknél a vegán étrend 4,2 kilóval nagyobb fogyást eredményezett, mint a kontrollcsoportnál. (9)
További érdekesség, hogy a vegánok többet fogytak azoknál, akik kalóriamegszorításos étrenden voltak. A vegánok jóllakásig ehettek, mégis csökkent a testsúlyuk. (10) (11)
Sőt, egy nemrég készült tanulmány szerint öt különböző étrendnél a súlycsökkenést tekintve a vegán étrend éppen olyan jól teljesített, mint a szemi-vegetáriánus és a vegyes étrend. (12)
Még azoknál is kicsivel több súlycsökkenéssel jár a növényi étrend, akik nem követik egészen pontosan.
Érdemes megnézni ezt a (magyar felirattal is elérhető) előadást az egyik leghitelesebb orvostól, Dr. Michael Gregertől:
KÖVETKEZTETÉS: A növényi étrend természetes módszer lehet a fogyásra, úgy, hogy nem is kell drasztikusan csökkenteni a kalóriabevitelt.
3. Vércukorszint csökkentése és a veseműködés javítása vegán étrenddel
A növényi étrend előnyös a kettes típusú cukorbetegségben szenvedők számára, és azoknak is, akiknek csökkent a veseműködésük.
A vegánoknak általában alacsonyabb a vércukorszintjük, nagyobb az inzulinérzékenységük és 50-78%-kal kisebb az esélyük a kettes típusú diabétesz kialakulására. (13) (14) (15) (16)
A kutatások azt is kimutatták, hogy a cukorbetegeknél a vegán étrend alacsonyabb vércukorszintet eredményezett, mint azok az étrendek, melyeket az Amerikai Dietetikusok Szövetsége, az Amerikai Szívgyógyász Szervezet és a Nemzeti Koleszterincsökkentő Oktatóprogram javasol.
Egy kísérletben a vegán étrendet követők 43%-a tudta lecsökkenteni a diabéteszre szedett gyógyszeradagját, ezzel szemben az Amerikai Dietetikusok Szövetsége által ajánlott étrendet követőknek csak 26%-a volt erre képes. (17)
Más tanulmányok arra adnak bizonyítékot, hogy akik a húst növényi fehérjeforrásokkal helyettesítik, azok csökkentik a vesebetegségek esélyét. (18) (19) (20) (21) (22)
Ráadásul akik vegán étrenden élnek, megszabadulhatnak a polineuropátia tüneteitől, mely a cukorbetegség gyakori és komoly szövődménye és égő, éles fájdalmakat okoz. (23)
KÖVETKEZTETÉS: A vegán étrend csökkenti a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. Hatékony megoldás a vércukorszint csökkentésére és segít elkerülni egyéb egészségügyi problémák fellépését.
4. A vegán étrend csökkenti bizonyos daganatos betegségek kialakulásának esélyét
Az Egészségügyi Világszervezet (röviden WHO) szerint a daganatos betegségek egyharmada elkerülhető lenne megfelelő óvintézkedésekkel, melyekhez az étrend is odatartozik.
Példának okáért a napi szinten fogyasztott hüvelyesek a vastagbélrák kockázatát 9-18%-kal képesek csökkenteni. (24)
A kutatások azt is kimutatták, hogy napi 7 adag zöldség és gyümölcs fogyasztása 15%-kal csökkenti a rák által bekövetkezett halálesetek esélyét. (25)
A vegánok általában több hüvelyest, zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint a vegyes étrendet követők.
Ez magyarázatot ad arra, hogy miért találta igaznak 96 tanulmány is a fenti állítást a rák általi halálozások 15%-os csökkenésével kapcsolatban. Sőt, mi több, a vegán étrend szójában is gazdagabb, mely az emlőrákkal szemben nyújt védelmet. (7)
Bizonyos állati eredetű ételek kerülése csökkenti a prosztata- a mell- és a vastagbélrák kockázatát.
A növényi étrendben nem szerepelnek füstölt és feldolgozott hústermékek, illetve magas hőmérsékleten elkészített húsok, melyekről tudjuk, hogy rákkeltő hatásúak. A vegánok a tejtermékeket is kerülik, melyek több tanulmány szerint növelik a prosztatarák kialakulásának esélyét. (26)
Másfelől léteznek olyan tanulmányok, melyek a tejtermékek védőhatását igazolják egyes daganatfajtáknál, mint például a vastagbéldaganatok. Ezért valószínűleg nem a tejtermékek azok az élelmiszerek, melyek a vegánoknál a rákkockázat csökkentéséhez hozzájárulnak.
Fontos megjegyezni, hogy a kutatások többsége tapasztalati alapon készült. Szinte lehetetlen egész pontosan kimutatni, hogy a vegán étrend mely faktora járul leginkább hozzá a vegánok alacsonyabb rákkockázatához.
Mindazonáltal, amíg pontosabb adatokhoz nem jutunk, addig is érdemes megemelni a friss gyümölcsök, zöldségek és hüvelyesek arányát az étrendünkben, és csökkenteni a füstölt, feldolgozott és túlfőzött hústermékek fogyasztását.
KÖVETKEZTETÉS: a vegán étrend egyes összetevői csökkentik a prosztata- az emlő- és a vastagbélrák kockázatát.
5. A növényi étrenddel mérsékelhetjük a szív- és érrendszeri betegségek veszélyét
A friss gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek, rostdús ételek fogyasztásával csökken a szívbetegségek előfordulása. (27) (28) (29) (30)
Ezeket az ételeket nagy mennyiségben kell fogyasztani egy jól megtervezett vegán étrend részeként.
Tapasztalati alapon folytatott tanulmányok bizonyítják, hogy a vegán, a vegetáriánus és a hagyományos étrendet összehasonlítva a vegánok 75%-kal kisebb kockázattal számolhatnak a magas vérnyomás kialakulásának tekintetében. Sőt, a vegánok 42%-kal kisebb valószínűséggel halnak meg szívbetegségekben. (20)
Randomizált kísérletek szerint a vegán étrend sokkal hatékonyabb a vércukorszint csökkentésben, az LDL- és az összkoleszterinszint mérséklésében, mint az egyéb étrendek. (31)
A szívbetegségek csökkenéséhez összességében hozzájárul, hogy vegán étrenddel mérséklődik a vérnyomás, csökken a koleszterinszint és a vércukorszint.
Az össznépesség étrendjét nézve a vegánok több teljes értékű gabonát és olajos magot fogyasztanak – mindkettő nagyon jó hatású a szív egészségének. (32)
KÖVETKEZTETÉS: A növényi étrend támogatja a szív egészségét mindazon tényezők csökkentésével, melyek a szívbetegségek kialakulásáért felelősek.
6. A növényi étrend csökkenti a reumatoid arhritisben szenvedők fájdalmát
Egyes tanulmányok szerint a növényi étrend pozitív hatást gyakorol az arthritis különböző fajtáira.
Egy kísérletben véletlenszerűen kiválasztottak 40 résztvevőt, egy részük 6 héten keresztül áttért a hagyományos étrendről vegánra, másik részük maradt a megszokott étrendjénél.
Azok, akik vegán étrendre váltottak, magasabb energiaszintről és jobb általános állapotról számoltak be, mint a többiek. (33)
Két másik tanulmány a természetes probiotikumokban gazdag, nyers növényi étrend reumatoid arthritisre gyakorolt hatását vizsgálta.
Mindegyik tanulmány végeredménye az lett, hogy a vegán csoport nagyobb javulást mutatott a fájdalmak, ízületi gyulladás és reggeli végtagmerevség tekintetében, mint azok, akik hagyományos, vegyes étrendet követtek. (34) (35)
KÖVETKEZTETÉS: Sok tanulmány állítja, hogy a teljes értékű növényi étrenddel a betegnek csökkennek vagy elmúlnak bizonyos ízületi gyulladásai, fájdalmai és növekszik a jólléte.
Számomra hatalmas segítséget jelentettek és jelentenek a magyar Flavon zöldség-gyümölcs-növényi olaj vegán esszenciák, melyek mind a komplex és kiegyensúlyozott tápanyagbevitelben sokat segítenek, mind a mai rohanó, pörgös életmód mellett gyors és azonnali megoldást tudnak nyújtani. Ismerd meg a termékeket itt és használd Te is a mindennapokban – akár a vegán próba-hónap idején, akár azon kívül!
Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!
A Flavon termékeket itt tudod részletesebben megismerni!
Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsaán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?
Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!
Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:
Az oldalon található információk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek. Nem helyettesíthetik szakember véleményét, a velük való személyes megbeszélést és kivizsgálást. Nem adhatnak választ betegségekkel illetve azok gyógymódjaival kapcsolatos kérdésekre. Az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a vegyes étrendet és az egészséges életmódot.
2020 a felemelkedés éve! Célokat mindig érdemes kitűzni, amelyekkel motivájuk magunkat az előre haladásra, a fejlődésre, azonban általában az új év indulása többeket motivál arra, hogy átfogó, nagyobb terveket és célokat tűzzenek ki az évre.
Ezt én is megtettem. Bár már a múlt év szeptemberétől nagyjából körvonalazódott nekem, hogy mit akarok 2020-ban megvalósítani, a 2019-es év végéhez érve ezeket konkretizáltam és leírtam, cselekvési terveket készítettem a megvalósításukhoz. Te is megtetted ezeket a lépéseket?
Ha igen, gratulálok! Bele tartozol abba szűk rétegbe, akik nagyon nagy eséllyel el is fogják érni a céljaikat!
Ha még nem tetted meg, ne aggódj, még itt vagyunk az első napokban, azonban azt javaslom, hogy most tedd meg önmagad miatt!
A fenti videóban összefoglaltam, hogy mik azok a területek, amelyken én nagyban hozzá tudok járulni a Te céljaid megvalósításához, és hogy melyik területen hogyan, erről szól a videó! 🙂
Tudd meg a videóból, melyik területen hogyan tudok neked segíteni!
Be akarsz kerülni Te is ebbe a pozitív, inspiráló közösségbe? Meg akarod tapasztalni a Flavon élményt? Azt az életet akarod élni, amit megálmodtál magadnak? Részese akarsz lenni a siker-csapatomnak?
Iratkozz fel a hírlevelemre, és ismerd meg a Flavon biztosította háttertet, a stabil alapokat és azt a módszert, rendszert és gondolatiságot, amivel támogatni tudom a sikeredet!
Te is ki akarod próbálni a szuper szexi, nőies és extra hatékony Beautyrobicot? Klikk ide a részletekért és időpontokért!
Szerepel az ez évi terveid között a tartós, tudatos fogyás és alakformálás? Ismerd meg a 7 lépéses módszeremet, amivel 13 kg-tól szabadultam meg! Részletek itt!
Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!
A Flavon termékeket itt tudod részletesebben megismerni!
Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsaán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?
Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!
Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:
A leggyakoribb kérdés, amivel én is találkozok, amikor szóba kerül, hogy vegán táplálkozást folytatok, hogy na de honnan tudok minden szükséges tápanyagot bejuttatni, pl fehérjét? 🙂
Korábban én se voltam ezzel tisztában, ma már viszont rengeteg orvosi és tudományos cikk is található arról, hogy növényi alapú táplálkozással minden szüksgés tápanyagot be lehet juttatni a szervezetbe, sőt! Sokkal komplexebb és egészségesebb is ez a táplálkozási mód (ha tudatosan van összeállítva!), mint a megszokott, állati eredetű táplálékokat tartalmazó életvitel.
Nekem ebben a magyar vegán Flavon termékek adják a legnagyobb támogatást: tiszta gyümölcs-zöldség-növényi olaj esszenciák! Miért? Tudd meg itt!
Nézzük meg részletesebben, hogy a növényi alapú táplálkozás esetén honnan tudunk hozzájutni a különböző tápanyagokhoz (forrás)
Ha kicsit jobban megismerjük a tápanyagokat, amiket az egészséges test működéséhez be kell vinnünk, hamar rájövünk, hogy a kiegyensúlyozott, tudatos növényi étrend minden életkorban megfelelő tápanyagellátást biztosít, ahogyan azt a Pécsi Tudományegyetem, az Amerikai Dietetikusok Szövetsége, az Ausztrál Dietetikusok Szövetsége és a Brit Dietetikusok Egyesülete is megerősíti.
A mindennapokban a tápanyagok bevitele nem jelent komoly erőfeszítést egy vegánnak, amennyiben változatos növényi étrendet követ. Az útmutató célja, hogy részletes és pontos információkat adjon a tápanyagok terén, ezért elsőre bonyolultnak és körülményesnek tűnhet, ám a valóságban ez ennél jóval egyszerűbb.
A fő irányelv: változatosság, teljes értékű étrend
Ha teljes értékű növényi étrendet követsz, a lehető legjobbat teszed a testeddel. Természetesen vegánként is lehet egészségtelenül élni: az olajos, cukros, finomított, feldolgozott ételek mindennapi fogyasztása ugyanúgy okozhat egészségügyi problémákat, mint bizonyos állati eredetű összetevőké.
A teljes értékű növényi ételek alatt általában a hozzáadott olajat nem, vagy maximum hidegen sajtolt, kevés olajat tartalmazó, hozzáadott cukortól mentes, finomítatlan, feldolgozatlan ételeket értjük, tehát főképp teljes kiőrlésű gabonákat, hüvelyeseket, zöldségeket és gyümölcsöket.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a kezdeti időszakban, vagy akár később rosszul kéne érezned magad attól, ha néha megkívánsz egy vegán burgert, egy vegán rántott sajtot, vagy valami hasonlóan kevésbé egészséges ételt. A kiegyensúlyozott étrendbe is belefér néha egy kis “bűnözés”, ha az mértékletes.
A veganizmus és a tápanyagok
Mint bármilyen életmódváltásnál, a növényi étrendre való áttérésnél is fontos tájékozottnak és felkészültnek lenni. A következő vitaminokra, ásványi anyagokra és egyéb tápanyagokra különösen figyelj annak érdekében, hogy egészséges és energiával teli maradj.
A legtöbb ember az egészségtelen vagy tápanyagokban szegényes étrend miatt – akkor is, ha nem vegán -, hiányt szenved ezekben a vitaminokban, ezért ez az útmutató mindenkinek a hasznára válhat.
Vitaminok
Az emberi szervezet működéséhez szükséges vitaminok nagy része szerencsére bőségesen megtalálható a növényi ételekben, főleg a gyümölcsökben és zöldségekben. A színes, változatos étkezés esetében a legtöbb vitamint gond nélkül pótolhatjuk – mindössze néhány olyan vitamin akad, ami különös odafigyelést igényel, alább ezekről is szót ejtünk.
C-vitamin
Az egyik “legfontosabb” vitaminunk, mivel rengeteg testfunkcióhoz elengedhetetlen: a fog-, csont- és kötőszövetképzéshez és bizonyos anyagcsere-folyamatokhoz, mint például a vas felszívódása. Feldolgozás és hő hatására nagy része elbomlik, tehát érdemes friss, nyers zöldségekből és gyümölcsökből bevinni.
Vízben oldódó vitamin, ami azt jelenti, hogy a szervezet nem tudja sokáig tárolni, tehát naponta pótolnunk kell. Ez változatos étkezés mellett nem probléma:
A paprika, brokkoli, karfiol, kelbimbó, narancs, eper, kivi, és sok más gyümölcs és zöldség mind remek forrásai a C-vitaminnak.
E-vitamin
Az E-vitamin antioxidáns hatású vitamin, innen kapja “öregedésgátló” funkcióját, illetve fontos szerepet játszik a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében és számos más, gyakori betegség kezelésében: ilyen például a cukorbetegség, az Alzheimer és a Parkinson-kór. Zsírban oldódó vitamin, tehát a szervezet képes sokáig tárolni.
Hő hatására csak akkor bomlik, ha sokáig főzzük, az oxidáció azonban nem tesz jót neki, tehát E-vitamin tartalmú ételeinket lehetőleg zárt dobozban tartsuk.
Kiváló forrásai a napraforgómag, mandula, földimogyoró, dió, avokádó és spenót.
A-vitamin
A növényi ételek preformált alakjában A-vitamint nem tartalmaznak, ez azonban nem jelenti, hogy vegánként nem tudunk természetes módon A-vitaminhoz jutni: az A-vitamin előanyaga a béta-karotin, aminek kettéhasadásával A-vitamin jön létre a szervezetben. Zsírban oldódó vitamin, a szervezet leginkább a májban tárolja.
Az E-vitaminhoz hasonlóan antioxidáns hatású, illetve nélkülözhetetlen a szerepe a szemműködésben.
Leginkább a narancssárga és sötétzöld gyümölcsökben és zöldségekben található meg, mint a sárgarépa, édesburgonya, sütőtök, sárgabarack, sárgadinnye, paprika, brokkoli és sötétzöld leveles zöldségek.
Fény és oxidáció hatására nagyon könnyen bomlik, hő hatására kevésbé, mint a vízben oldódó vitaminok, de jobban, mint más zsírban oldódó társai. Tartsuk A-vitamin tartalmú ételeinket sötét és zárt helyen.
K-vitamin
A K-vitamin véralvadást elősegítő vitamin, tehát elengedhetetlen szerepe van a sebgyógyulásban, de a kalcium beépülésében is fontos szerepet játszik. Zsírban oldódó vitamin lévén a szervezet képes sokáig tárolni.
Legkoncentráltabb mennyiségben az olyan zöldfűszerek tartalmazzák, mint petrezselyemzöld és a bazsalikom, de egy adag spenót, fodros kel, brokkoli, káposzta, kelbimbó vagy mángold elfogyasztásával is sokat tudsz tenni a napi K-vitamin-szükséglet fedezéséért.
D-vitamin
A D-vitamin fontos a csontok és fogak egészségének megőrzéséhez, támogatja az immunrendszer helyes működését, segít a cukorbetegség kezelésében, támogatja a szív-és érrendszeri működést, valamint a mentális egészség megőrzésében is létfontosságú. Tápanyagként leginkább állati eredetű ételekben fordul elő, de napsütés által is kerül a szervezetbe.
Azonban még a melegebb éghajlatú országokban is gyakori a D-vitamin-hiány, így senki nem “ússza meg” az odafigyelést, mindenkinek ajánlott időnként orvos által tesztelnie a D-vitamin-szintjét, és alacsony szint esetében táplálékkiegészítőként szednie.
Étrendbeli forrásai lehetnek a vitaminokkal dúsított növényi tejek és joghurtok, illetve a portobelló gomba.
Még valamire figyelj: a D3 vitamin sokszor állati forrásból kerül a táplálékkiegészítőkbe, vitaminokkal dúsított ételekbe, pl. müzlibe, tehát ha nincs külön feltüntetve, hogy növényi forrású lenne (vagy nincs vegán jelzés a csomagoláson), legnagyobb valószínűséggel nem vegán.
B-vitaminok
A B-vitaminokról együtt szoktunk szót említeni, mert egymást kiegészítve fejtik ki jótékony hatásukat a szervezetre. A B1, B2, B3, B5, B6, B7, folsav (B9) és B12 vitaminokat együttesen B-komplexnek hívjuk. (A B12-vitaminról a következő bekezdésben részletesebben írunk.) Vízben oldódó vitaminok, tehát minden nap pótolni kell őket.
Az összes B-vitamin részt vesz számos emésztőrendszeri folyamatban, legfőbb közös tulajdonságuk az étel energiává való átalakítása. Emellett a B2 antioxidáns hatású, a B3 a sejtek energia-háztartásáért és a DNS-javításért felelős, a B5-nek a hormon- és koleszterintermelésben, a B6-nak a vörösvértest-termelésben, a B7-nek pedig a génkifejeződésben van szerepe. A folsavnak, vagyis a B9 vitaminnak nélkülözhetetlen szerepe van a vérképzésben, illetve a magzatfejlődésben, emiatt várandósság alatt kifejezetten ajánlott odafigyelni a bevitelére.
A sörélesztő nem csak sajtra emlékeztető ízének köszönheti, hogy óriási népszerűségnek örvend a vegánok körében, hiszen a B12-n kívül az összes B-vitamin aktív formában megtalálható benne.
Az egyszerű bevitel érdekében vegánként mindenképp érdemes sörélesztőt vagy sörélesztő-tablettát az étrendedbe applikálni, a B-vitaminok azonban egyesével is megtalálhatók sok ételben:
Amennyiben B-komplex étrendkiegészítő mellett döntenél, arra mindenképp figyelj oda, hogy a vitaminok aktív formában legyenek jelen a tablettában, tehát pl. folsav helyett L-metilfolátként.
A tudósok úgy tartják, az emberek több, mint fele egy genetikai mutációban szenved, aminek bizonyos formái ellehetetlenítik azt a folyamatot, amivel a B-vitaminok inaktív formáját hasznosítani tudnánk. A ma kapható étrendkiegészítők nagy része nem aktív formájában tartalmazza a B-vitaminokat. Ezt könnyedén ellenőrizheted a csomagolás hátulján, vagy kérj segítséget a gyógyszertárban.
B12-vitamin
A B12 létfontosságú az idegműködéshez, a vörösvértest-képzéshez és az egészséges magzatfejlődéshez, és hiánya súlyos idegi és mentális betegségeket okozhat.
Sokan nem tudják, de ez a vitamin alapvetően nem állati eredetű: egy, a termőföldben élő baktérium termeli (illetve az állatok és emberek belei is, de az embereknél a bélben termelt B12 nem szívódik fel), de mivel a modern világban higiéniai okokból mindent szinte sterilre tisztítunk, így a régebben ételekben és ivóvízben megtalálható forrás ma már nem igazán opció.
Elfogadott tévhit, hogy az egyetlen forrása a B12-nek tehát az élelmüket földesen, vitaminnal együtt elfogyasztó állatok húsa. Azonban a húsevők 40%-a is B12-vitaminhiányban szenved, mert a mai termőföldek semennyi, vagy elenyésző mennyiségű B12-t tartalmaznak.
Ezt a vitamint tehát a jelenlegi civilizációs körülmények között mindenkinek B12-vel dúsított ételekkel vagy étrendkiegészítőkkel kell pótolnia.
Tavalyi tudományos áttörés egyébként a Kenti Egyetem kutatóinak felfedezése, miszerint a kerti zsálya képes a B12-vitamin felvételére a talajból, tehát még az az eddig igaznak tartott alapfeltételezés is megdőlt, miszerint csak a földből vagy a földes ételt elfogyasztó állatokból bevihető vitaminról van szó.
A táplálkozástudomány fejlődésével remélhetőleg hamarosan kiiktatható lesz majd a B12-hiány népbetegsége: a kerti zsályában felfedezett B12 ehhez ígéretes kezdet.
A B12 a folsavat kivéve az egyetlen B-vitamin, amit a szervezet képes sokáig tárolni, illetve csekély mennyiségre van szükségünk belőle, így kúraszerű, étrendkiegészítőként való szedése ajánlott. Ennél a vitaminnál is figyelj oda, hogy bioaktív tablettát válassz, tehát cianokobalamin tartalmú helyett metilkobalamin tartalmút.
Ásványi anyagok és nyomelemek
Az ásványi anyagok és nyomelemek a szervezetben kiterjedt szereppel rendelkeznek, és hiányuk súlyos betegségeket okozhat, tehát fontos rá odafigyelni, hogy fogyassz olyan ételeket, amelyek bőségesen tartalmazzák őket.
Az ásványi anyagok és a nyomelemek között a különbség az, hogy az ásványi anyagokra nagyobb mennyiségben van szükségünk, a nyomelemekből pedig sokkal kevesebb elég a szervezetnek. Ez persze nem azt jelenti, hogy kevésbé fontos szereppel rendelkeznek.
Kalcium
A kalcium az emberi egészség számára nélkülözhetetlen ásványi anyag, amelyet szervezetünk elsősorban a csontokban és a fogakban tárol. Fontos szerepe van az információ továbbításában az agy és a test többi része között, az idegek és izmok mozgásában, az egészséges vérnyomás fenntartásában, és a szívizomzat jelzőrendszerének kielégítő működésében.
Jó kalciumforrás a mák, fodros kel, babcsíra, spenót (ez utóbbi azonban túlzott fogyasztás esetén oxálsavtartalma miatt nyers formájában gátolhatja a kalcium felszívódását, tehát nagyobb mennyiségben inkább csak párolva fogyasszuk, illetve ne támaszkodj rá elsődleges kalciumforrásként), kelkáposzta, mángold, brokkoli, gomba, articsóka, olajos magvak, amaránt, barna rizs, quinoa, szójatermékek, babfélék, csicseriborsó, narancs, kivi.
Magnézium
A magnézium egy olyan ásványi anyag, amely szó szerint minden sejtünkben megtalálható, és több száz biokémiai reakcióban vesz részt, mint például az étel energiává való átalakítása, a fehérjeképzés és az idegrendszer szabályozása. Fontos szerepe van a mentális egészség megőrzésében, segít kezelni a 2-es típusú cukorbetegséget, csökkenti a vérnyomást, és gyulladáscsökkentő hatású is.
Bár sok ételben megtalálható, mégis sokan szenvednek magnézium-hiányban, tehát mindenképp figyelj oda, hogy naponta fogyassz a következő ételek valamelyikéből:
Tökmag, mák, spenót és más sötétzöld levelesek, quinoa, mandula, kesudió, avokádó, babfélék, csicseriborsó, tofu, fekete csokoládé.
Vas
A vas szintén létfontosságú nyomelem a szervezet számára: az oxigénszállításáért felelős, tehát az összes szervre hatással van. Mivel rossz felszívódású, illetve a modern átlagétrendben nincs megfelelő mennyiségben jelen, a vashiány igen gyakori betegség, ami vérszegénységhez, rossz agy- és szívműködéshez, hajhulláshoz, a hormonális rendszer károsodásához és fáradékonysághoz vezethet.
A vashiány mindenevők és vegán étrendet követők esetén egyaránt előfordul, és a növényi vasforrások némileg rosszabb felszívódásúak, tehát nagyon fontos úgy tervezni az étkezéseidet, hogy magas vastartalmú ételek minden nap szerepeljenek benne. Ezek közé tartoznak
a babfélék, a csicseriborsó, a zöldborsó, a szójatermékek, a tökmag, a szezámmag, a lenmag, a mák és a sötétzöld leveles zöldségek, főleg a spenót.
Fontos még megjegyezni, hogy a magas C-vitamin-tartalmú zöldségek és gyümölcsök segítenek a vas felszívódásában, tehát a vastartalmú élelmiszereket fogyasztáskor párosítsuk ezekkel.
Cink
A cink szintén nélkülözhetetlen nyomelemünk: az immunrendszer helyes működésében játszik szerepet, segít a fertőzések legyőzésében, elősegíti a sebgyógyulást, és szabályozza a vércukorszintet és az anyagcsere-folyamatokat.
Mivel a vashoz hasonlóan növényi forrásból kevésbé hatékonyan szívódik fel, ezért szintén fontos odafigyelni rá, hogy bőségesen fogyassz cinktartalmú ételeket.
Ilyen a bab, a csicseriborsó, a lencse, a tofu, az olajos magvak, az olyan magok, mint a chiamag, a kendermag és a tökmag, a sörélesztő, a zab és a quinoa.
Szelén
A szelén egy olyan nyomelem, amiről sajnos nem sokat hallunk a mindennapokban, pedig esszenciális az immunrendszer, a pajzsmirigy és a reproduktív rendszer megfelelő működéséhez.
Kiemelkedően jó forrása a paradió vagy brazil dió, ami jelentősen több szelént tartalmaz, mint bármi más étel, így érdemes minden nap 1-2 szemet fogyasztani belőle.
További tápanyagok
Fehérje
Talán az egyik leggyakoribb kérdés, amit a vegánok megkapnak: hogy ha nem esznek húst, tejet, tojást, akkor hogyan visznek be elegendő fehérjét? Szerencsére fehérje a növényekben is van, nem is kevés!
Szintén gyakori tévhit, hogy a növényi fehérje nem megfelelő vagy nem teljes értékű. A vezető dietetikai szervezetek szerint a változatos növényi étrend minden szükséges tápanyagot (beleértve a teljes értékű fehérjét is) tartalmaz.
A fehérjék 20 aminosavból épülnek fel, mely közül 9 esszenciális, azaz a testünk nem képes előállítani, így mindenképp ételekből kell beszereznünk. A szakértők szerint, ha változatosan étkezünk, mind a 9 esszenciális aminosav pótolható vegánként is.
Kiváló vegán fehérjeforrás a szejtán, tofu, tempeh, kesudió, tökmag, edamame, quinoa, főzeléklencse, hajdina, csicseriborsó, zöldborsó, fekete bab (és a legtöbb babféle), jackfruit és amaránt.
Ne aggódj: a dietetikai szervezetek szerint az átlagembernek mindössze 0.8-1 g/tskg fehérjére van szüksége. Ez azt jelenti, hogy ha te például 70 kg vagy, mindössze 56-70 g fehérjére van szükséged egy nap, ami nagyon könnyen bevihető a babból, lencséből, tofuból, rizsből és egyéb, olcsó és könnyen elérhető növényi ételekből.
Jód
A jód a pajzsmirigy működésének elősegítésével támogatja a helyes anyagcsere-működést. Az egészséges testben elengedhetetlen szerepe sajnos sokszor nem kap túl sok figyelmet.
Étrendi forrása a jódozott só, illetve tengeri alga, amit Magyarországon leginkább sushiban, noriként tudsz megtalálni, vagy szárított algalapokként ázsiai élelmiszer-üzletekben.
Ezek a források azonban nem feltétlen elegendőek, a só a nátriumtartalma miatt, az alga pedig azért, mert elég változó lehet a jódtartalma, tehát érdemes olyan étrendkiegészítőt választani, ami tartalmaz jódot.
Rostok
A rostok olyan szénhidrátok, amelyek az ember számára emészthetetlenek és nem szívódnak fel, mégis fontos szerepet játszanak a szervezetünk helyes működésében. Fogyasztásuk megelőzheti a vastagbélrákot.
Remek rostforrás a legtöbb zöldség, gyümölcs és magféle.
Esszenciális zsírsavak
Hogy hozzáadott olajat használsz-e az étkezéseidben vagy nem, azt nyilvánvalóan te döntöd el, az viszont rendkívül fontos, hogy az esszenciális zsírsavakat (nem szükséges “kisajtolt” formában) beépítsd az étrendedbe, mert ezek az emberi szervezet számára elengedhetetlen tápanyagokat tartalmaznak.
Az egyszeresen telítetlen zsírsavak, amelyek az olajbogyóban, avokádóban és magvakban találhatók, a legjobbnak tartott zsírsavak.
Részben ennek tudják be, hogy a mediterrán étrend a világon az egyik legegészségesebb.
A többszörösen telítetlen zsírok esszenciális zsírok, amelyekre szükség van a megfelelő véralvadáshoz, izommozgáshoz és a gyulladások szabályozásához. A tudósok úgy vélik, a vérnyomást is csökkenthetik, valamint omega-3 zsírsav-források is.
Többszörösen telítetlen zsírforrás a lenmag és a dió.
Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!
A Flavon termékeket itt tudod részletesebben megismerni!
Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsaán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?
Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!
Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:
Az oldalon található információk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek. Nem helyettesíthetik szakember véleményét, a velük való személyes megbeszélést és kivizsgálást. Nem adhatnak választ betegségekkel illetve azok gyógymódjaival kapcsolatos kérdésekre. Az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a vegyes étrendet és az egészséges életmódot.
Számtalan cikk, blog bejegyzés és irányzat létezik, ami az egészségről és a tudatos életvezetésről szól. Ezen irányzatok egyike a vegán táplálkozás és életmód, szemlélet.
Én magam 2014 őszén kezdtem el áttérni táplálkozás szintjén először a vegetáriánus, majd a vegán táplálkozásra egészségügyi kihívások miatt. Erről ebben a bejegyzésemben találsz részleteket – kiváltó okok és tapasztalatok az új táplálkozási szokásoknak köszöhetően.
Azóta egyre több információt és tapasztalatot gyűjtöttem és gyűjtök. 2019 év végén egy nagyon szuper kezdeményezés jött szembe velem két oldalról is. Egyrészt egy angol vegán életmód magazinra előfizettem az ősz folyamán és abban is többször utaltak már a „Veganuár” programra, majd nem sokkal ez után egy magyar vegán közösségnél megtaláltam ennek a magyar verzióját. A Veganuár program lényege, hogy egy hónapig (jelen esetben 2020 január 1-től) útjára indítottak egy nemzetközi programot, amivel egy „próba-hónapra” invitálnak mindenkit, hogy legyen egy hónapig vegán, legalább táplálkozás szintjén, és tapasztalja meg a jótékony hatásait. Emellett egy komplex betekintést kapnak a résztvevők a vegán szemléletmód hátterébe:
– milyen előnyökkel jár egyéni és globális szinten, mind egészségileg, mind gazdaságilag – hogyan hat a bolygó élőlényeire a vegán szemléletmód – állatok, növények, éghajlat, stb. – milyen társadalmi és gazdasági problémákat lehet csökkenteni a vegán személeletmód terjedésével (üvegházhatás, termőföldek kizsigerelése, élelmiszerhiány csökkentése, fertőzések, károkozók csökkentése, népbetegségek terjedése, stb)
Rengeteg, szerteágazó témát ölel fel a vegánság, és ami a legfontosabb: egyéni szinten tudunk tenni ezekért – egy kis lépés az élhetőbb jövőért és egy óriási lépés a saját egészségünk és tudatosságunk irányába.
A Veganuár a próba-hónap kihívásba Te is be tudsz csatlakozni bármikor, ez első sorban rólad szól – és azzal, hogy jót teszel magadnak, jót teszel a Földenk is 🙂
Én is belekezdtem a programba, hogy még jobban megismerjem a témát. A táplálkozásom már egy ideje megfelel ennek a szemléletnek, de persze mindig lehet mindenen még tovább javítani 😉
Számomra hatalmas segítséget jelentettek és jelentenek a magyar Flavon zöldség-gyümölcs-növényi olaj vegán esszenciák, melyek mind a komplex és kiegyensúlyozott tápanyagbevitelben sokat segítenek, mind a mai rohanó, pörgös életmód mellett gyors és azonnali megoldást tudnak nyújtani. Ismerd meg a termékeket itt és használd Te is a mindennapokban – akár a vegán próba-hónap idején, akár azon kívül!
Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!
A Flavon termékeket itt tudod részletesebben megismerni!
Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsaán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?
Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!
Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén: