Az oldalon található információk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek. Nem helyettesíthetik szakember véleményét, a velük való személyes megbeszélést és kivizsgálást. Nem adhatnak választ betegségekkel illetve azok gyógymódjaival kapcsolatos kérdésekre. Az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a vegyes étrendet és az egészséges életmódot.
A meggyet ősidők óta ismerjük, ráadásul hazánkban igen sokfelé és sokféle meg is terem belőle 🙂
Azon kívül, hogy egy nagyon finom nyári, frissító csemege a maga kellemes édes-savanykás ízével, emellett számtalan pozitív élettani hatással is van a szervezetünkre!
Az egyik legfőbb ilyen alkotó eleme a melatonin, mely a szervezetünk biológiai egyensúlyára hat, úgyenvezett krononutriens.
Légzőszervi panaszok esetén hatékony támogatást nyújthat
MELTONIN
A MELATONIN KRONOBIOTIKUS víz- és zsír-oldékony, a sejtmembránon könnyen átjutó hormon, mely szabályozza a biológiai órát: a cirkadián és a szezonális ritmust és számos sejti/szervi funkciót.
Fontos tudni, hogy a melatonin éjszaka, sötétben alvás közben termelődik a szervezetünkben, ezért kiemelten fontos a teljes sötétségben való alvás.
Nézzünk néhány tényt a melatonin élettani hatásairól:
Jelentősen pozitív hatása van a minőségi, pihentető, regeneráló alvásra: pl idő-eltolódás „jet leg”, gyerekek alvás problémái, váltott műszakban dolgozásból eredő alvászavarok, stb.
Jótékonyan hat az emésztésre és a sejt szintű anyagcserére
Segít az optimális stresszkezelésben
Csökkenti a menopauza tüneteit
Természetes gyulladáskontrolláló hatású
Segít megelőzi a daganatos sejtek kialakulását, szaporodását
Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!
A Flavon termékeket itt tudod részletesebben megismerni!
Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsaán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?
Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!
Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:
Az oldalon található információk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek. Nem helyettesíthetik szakember véleményét, a velük való személyes megbeszélést és kivizsgálást. Nem adhatnak választ betegségekkel illetve azok gyógymódjaival kapcsolatos kérdésekre.
Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsaán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?
Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!
Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:
Várod már azt a napot, amikor megtalálod a megoldást, hogy hogyan tedd (újra) sínre az életed a járványos, korlátozásokkal teli időszak alatt és után?
Nos, a jó hírem az, hogy nem kell tovább várnod!
Egy szuper komplex és átfogó képet kapsz most arról, hogy mit tud a magyar Flavon!
Mi az a világszinten igazolt, egyedülálló prémuim minőségű termékcsalád, amivel az egészségedet maximális szinre tudod emelni? Ezt Prof Dr habil Dinya Zolán, Szent-Györgyi Albert ma élő utolsó tanítványa, a Magyar és az Orosz Tudományos Akadémia doktora, a világ egyik, ha nem a legelismertebb flavonoid kutatója fogja neked személyesen bemutatni!
2020. május 16-án online elsők közt tudhatod meg a válaszokat!
Nézd meg a videót a részletekért!
Hetente több alkalommal tartok én is és a vezetőim is online tájékoztatókat, ahol átfogó, részeletes képet kapsz a lehetőségeidről és a Flavon kínálta szuper-prémium minőségű egészségi és anyagi megoldásról!
Vedd fel velem a kapcsolatot az időpontokért és a hozzáférési linkért! Adj esélyt magadnak, hogy jobb és még jobb legyen!
Be akarsz kerülni Te is ebbe a pozitív, inspiráló közösségbe? Meg akarod tapasztalni a Flavon élményt? Azt az életet akarod élni, amit megálmodtál magadnak? Részese akarsz lenni a siker-csapatomnak?
Iratkozz fel a hírlevelemre, és ismerd meg a Flavon biztosította háttertet, a stabil alapokat és azt a módszert, rendszert és gondolatiságot, amivel támogatni tudom a sikeredet!
Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!
A Flavon termékeket itt tudod részletesebben megismerni!
Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsaán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?
Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!
Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:
Prof. Dr. Dinya Zoltán, tudományos munkatársunk rövid összefoglalót írt nektek egy friss tudományos publikációról. A kutatás igazolta, hogy egy adott antioxidáns nagy dózisban gyengébb hatást fejthet ki szervezetünkben, mint többféle antioxidáns, melyek komplexen, szinergiában dolgoznak együtt. A Flavon termékek megalkotásánál is figyelembe vettük ezt a szempontot, hogy a lehető legjobb támogatást nyújtsuk szervezetetek számára.
Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!
A Flavon termékeket itt tudod részletesebben megismerni!
Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsaán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?
Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!
Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:
Az oldalon található információk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek. Nem helyettesíthetik szakember véleményét, a velük való személyes megbeszélést és kivizsgálást. Nem adhatnak választ betegségekkel illetve azok gyógymódjaival kapcsolatos kérdésekre. Az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a vegyes étrendet és az egészséges életmódot.
Most ebben a különleges időszakban, amit a járvány okoz, bizony sokkal többet vagyunk otthon és néha több olyan időnk is van, amikor épp nem tudjuk mit kezdjünk magunkkal….na ilyenkor jön kisördög, hogy jó lenne valamit nasizgatni 🙂 Ajjajj…alattomos módon kúszik fel néhány kiló, pláne, ha ez még azzal is párosul, hogy nem edzünk annyit, mint a karantén előtt 🙂
Hogyan oldom meg, hogy kicselezzem magam a nasizási kényszer megjelenésekor? Nézd meg a videót a trükkökért! 😉
Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!
A Flavon termékeket itt tudod részletesebben megismerni!
Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsaán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?
Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!
Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:
Az oldalon található információk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek. Nem helyettesíthetik szakember véleményét, a velük való személyes megbeszélést és kivizsgálást. Nem adhatnak választ betegségekkel illetve azok gyógymódjaival kapcsolatos kérdésekre. Az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a vegyes étrendet és az egészséges életmódot.
Bizonytalanná vált az egészségi és az anyagi helyzeted? Akár meg is szűnt a bevételed?
Egy igen érdekes időszak követekezett be mindannyiunk életében. Hatalmas nagy próbatétel, kihívás és egyeben feladat, hogy tudjunk alkalmazkodni és új lehetőségeket felfedezni.
Sokan vannak és lesznek, akiknek gyökeresen megváltozik az életük, sőt! Ha kellő higgadtsággal és tudatossággal kezeljük a helyzetet, azt mondom, hogy mindannyiunk számra ez most egy olyan momentum, amikor újratervezhetjük (és kell is) a mindennapjainkat. Felül kell vizsgálni az értékrendünket, a prioritásainkat. Keresnünk kell és fel kell fedetnünk az új lehetőségeket. Semmi nem lesz már olyan, mint korábban. És ez így van rendjén!
Fájdalmas, kényelmetlen? Igen. Erről szól a változás. És ami jó hír: minden kihívás, nehézség magában hordoz egy vele egyenrangú, vagy nagyobb jót! Rajtunk múlik, hogyan állunk hozzá!
A Flavon egy olyan meghatározó szereplője most a magyar és a nemzetközi gazdaságnak, amely mind egészségügyi, mind anyagi viszonylatban biztonságot és stabilitást tud nyújtani, mind rövid távon, mind hosszútávon!
Nézd meg a videót, hogy miért a Flavon most az egyetlen és legjobb választás a TE egészségi és anyagi biztonságodért, stabilitásodért és felemelkedésedért!
Hetente több alkalommal tartok én is és a vezetőim is online tájékoztatókat, ahol átfogó, részeletes képet kapsz a lehetőségeidről és a Flavon kínálta szuper-prémium minőségű egészségi és anyagi megoldásról!
Vedd fel velem a kapcsolatot az időpontokért és a hozzáférési linkért! Adj esélyt magadnak, hogy jobb és még jobb legyen!
Be akarsz kerülni Te is ebbe a pozitív, inspiráló közösségbe? Meg akarod tapasztalni a Flavon élményt? Azt az életet akarod élni, amit megálmodtál magadnak? Részese akarsz lenni a siker-csapatomnak?
Iratkozz fel a hírlevelemre, és ismerd meg a Flavon biztosította háttertet, a stabil alapokat és azt a módszert, rendszert és gondolatiságot, amivel támogatni tudom a sikeredet!
Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!
A Flavon termékeket itt tudod részletesebben megismerni!
Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsaán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?
Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!
Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:
Van, hogy az idő szűkös és a türelem is kevés, ilyenkor jól jön egy kis segítség 😉
A mai ebédemhez egy minden-mentes, vegán bolognai szósz alap port használtam. Természetesen a csomagoláson lévő receptet azért kreatívabbá és személyesebbé tettem (nehogy már ne én döntsek 😀 )
Az előírt 4 dl víz és 1 dl natúr paradicsom sűrítmény végül 4,5 dl paradicsom sűrítmény és kb 1-1,5 dl tiszított víz lett 🙂
Egy nagy konzerv csicseriborsót kókusz zsíron megpirítottam 1 közepes hagymával (sót igényelt az én ízlésem szerint egy nagyobb mennyiséget), majd ez után jött rá a kikevert szósz, pár perc főzés, és már ment is a menet közben kifőtt durumtésztára 🙂 A növényi sajt a tetejéről természetesen nem hiányozhat 🙂 🙂 🙂
Az egész főzés kb 15 percet vett igénybe 🙂
A természetes tápanyag komplettálás és a tökéletes emésztés végett pedig fincsi magyar vegán Flavon termék volt a desszert 😉
Milyen lépéseket illesztettem be a mindennapjaimba, amivel több, mint 13 kg-t fogytam?Tudd meg itt!
Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!
Egy igazásn nőies, hatékony és szexi alakformáló, zsírégető edzésre vágysz? Tarts velem az óráimon! Részletek itt!
Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsaán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és egészséges életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?
Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!
Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:
Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy kezdjünk el tudatosan figyelni a mindennapi cselekedeteinkre, melyekkel egyéni szinten tehetünk bolygónk megóvásáért az utókor számára.
Ilyen mindennapi apró lépés lehet, hogy nem folyatjuk feleslegesen a vizet pl fogmosás, zuhanyozás vagy mosogatás közben.
Feleslegesen nem használaunk nem lebomló, vagy csak nagyon lassan lebomló nejlon zacskókat, ill PET palackokat és műanyagokat – számtalan tartós és környezettudatos, gazdaságos alternatíva létezik ezekre.
Odafigyelünk a nyílászárók megfelelő szigetelő képességére, hogy ne kelljen extrém módon fűteni és ezzel pazarolni a természeti kincseket.
Erre irányuló kezdeményezés az a elektromos autók megjelenése és egyre nagyobb térhódítása is, és van még számtalan pozitív dolog.
Azonban van egy téma, amire kevesen gondolunk és egyéni szinten órási nagy lépést és támogatást tudunk tenni ezzel. Ez pedig nem más, mint az életmódunk, ill a táplálkozási szokásaink optimalizálása!
Napi szinten hallunk róla a hírekben, a tudósok próbálják megállítani, a fogyasztók pedig tudtukon kívül is hozzájárulnak. Mi az?
A klímakrízis hatásai egyre egyértelműbben észlelhetőek: a globális átlaghőmérséklet növekszik, a jégtáblák olvadnak, a természeti katasztrófák pedig egyre gyakoribbak.
A húsevés már nem lehet része többé a környezetvédelemnek – a fenntarthatatlan állattenyésztés helyett új élelmezési rendszert kell felépítenünk.
Klímakrízis: gyorstalpaló
A napsugárzásból származó hőt a Földfelszín részint elnyeli, részint azonban visszaveri. Ennek a visszavert hőnek egy része visszakerül az űrbe, egy részét azonban a légkörben található üvegházhatású gázok megtartják. Ezért jelenlétük elengedhetetlen az emberi élethez: nélkülük a Föld átlaghőmérséklete –18 ℃ lenne.
Tudományos konszenzus alatt álló tény azonban, hogy emberi tevékenységek által azonban a természetesnél sokkal több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, például szén-dioxid, dinitrogén-oxid és metán. A jelenlegi gázkibocsátási ráta miatt beszélünk klímakrízisről: az ipari forradalom óta természetellenes gyorsasággal növeljük a globális átlaghőmérsékletet, ökológiai katasztrófával fenyegetve bolygónkat.
Sokan talán nem értik, hogy miért csapnak a tudósok ekkora hűhót a melegedő bolygó miatt, hiszen a hőmérsékletváltozás hozzátartozik a Föld természetes éghajlati korszakaihoz, nem? Sajnos ez így nem teljesen igaz.
A Földön valóban előfordulnak természetes éghajlati változások, ezeket éghajlati oszcillációnak nevezzük. Legtöbbször asztronómiai tényezőkhöz, illetve az óceán és a légkör közötti hőeloszláshoz köthetőek.
Az elmúlt 800 ezer évben 80-90 ezer évig tartó jégkorszakok és 10-20 ezer évig tartó interglaciális (szó szerint “jegek közötti”) időszakok váltották egymást: ezek természetes éghajlati ciklusok.
És itt jön az a rész, amivel sokan nincsenek tisztában: a váltakozó éghajlati ciklusok során a CO2-szint mindig a melegedést követve emelkedett meg, a jelenleg tapasztalt klímaváltozás alatt pedig a CO2-szint növekedése okozza a melegedést. A Milankovich-ciklusnak nevezett természetes éghajlati folyamatban most éppen a lehűlési időszakban vagyunk; illetve csak lennénk.
Az állattenyésztés, beleértve az állattartást és a takarmánytermesztést is, az egyik legnagyobb bűnös az üvegházhatású gázok termelésében, emellett a fő felelőse az erdőirtásnak, nagyban hozzájárul az erőforrások kimerítéséhez, a víz- és levegőszennyezéshez, illetve a biodiverzitás [biológiai sokszínűség] csökkenéséhez is.
Ahogy a helyzet egyre rosszabbodik, úgy tapasztalhatunk majd egyre több és hosszabb hőhullámot, természeti katasztrófát, növekvő tengerszintet és globális élelmezési válságot. Ha nem érted, mi a kapcsolat a klímaváltozás és az élelmezés között, vagy az állattenyésztés és az erdőirtás között, olvass tovább – segítünk.
Mi lenne a politikai döntéshozók feladata?
Az egyszer használatos műanyagok betiltása és a megújuló energiára való átállás enyhíthet a küszöbön álló klímakrízisen, és jó dolog, hogy sok országban láthatunk erre irányuló lépéseket. Viszont sajnos kevesebb döntéshozó lép fel a mezőgazdaság ellen, amelynek jelenlegi működése a bolygó szempontjából fenntarthatatlan.
A klímavédelem érdekében az egyik legjelentősebb lépés az lenne, ha a politikusok globális szinten úgy döntenének, hogy az állami támogatásokat a fenntarthatatlan mezőgazdasági vonalról átirányítanák az innovatív, környezetbarát megoldásokra.
Az EU-n belül szerencsére már láthatunk erre ígéreteket, bár sajnos még így is a támogatások elenyésző része kerül célzottan fenntarthatóan működő mezőgazdaságokhoz.
Mi köze van az állattenyésztésnek a klímaváltozáshoz?
Nézzük a számokat: a világon a lakható földterület 50 százalékát mezőgazdaságra használjuk. Ebből már önmagában kikövetkeztethető, hogy ehhez valószínűleg rengeteg természeti erőforrást használunk fel, tömérdek vegyszert juttatunk a természetbe és hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt juttatunk a légkörbe.
Ennek a hatalmas területnek a 77 százalékát állattenyésztésre és takarmánytermesztésre használjuk, és mindössze 33 százalékán termesztünk emberi fogyasztásra szánt növényeket: így könnyen eljutunk oda, miért olyan fontos megvizsgálnunk az állattenyésztés ökológiai lábnyomát.
Becslések szerint a mezőgazdaság a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 19-25 százalékáért felelős, és ennek túlnyomó része – a globális összkibocsátás 14,5 százaléka – az állattenyésztés számlájára írható. A fennmaradó részért főleg a talajkezelés tehető felelőssé.
Az állattenyésztéshez köthető kibocsátásokkal kapcsolatban két dolgot fontos megérteni: egyrészt azt, hogy a közvetlen emberi fogyasztásra szánt növények termesztése jóval kevesebb üvegházhatású gázzal jár, nem csak azért, mert kevesebb területet foglal el, hanem azért is, mert a mezőgazdaságban a leggyakrabban kibocsátott gáz a metán, ami az állattenyésztéshez köthető.
A másik fontos dolog a számok ismerete: bár a Föld felének 77 százalékát állat- és takarmánytermesztésre használjuk, a globálisan elfogyasztott kalóriák mindössze 18 százaléka származik húsból és tejtermékekből; sőt, még a fehérjének is csak 37 százalékát visszük be állati forrásból.
Ezekből az adatokból könnyen kikövetkeztethetjük, hogy a növényi alapú ételek nem csak a termesztési mód miatt járnak kevesebb kibocsátással, hanem azért is, mert jóval kevesebb területet igényel az, ha közvetlen mi esszük meg, amit termelünk, nem pedig az állatokkal etetjük meg a nagy részét. Hihetetlen pazarlásnak tűnik, ha belegondolunk, mekkora részét használjuk a Földnek arra, hogy az élelmiszerünk egy elenyésző részét kitermeljük.
Hogy mely üvegházhatású gázok a legjelentősebbek a mezőgazdaságban, és hogy hogyan kerülnek pontosan a légkörbe, azt az alábbi részben kifejtjük.
Metán
Az állattenyésztésben a leginkább kitűnő gáz a metán, méghozzá a szarvasmarhák és más kérődző állatok (pl. juh) emésztőrendszere miatt, amely óriási mennyiségben termeli ki és juttatja a légkörbe ezt a szennyező gázt – gondoljunk csak bele: ha a Föld felének 77 százalékán állattenyésztés és takarmánytermesztés folyik, mennyi szarvasmarha, juh és egyéb állat él egy időben a bolygón?
A válasz sokkoló: a földi emlősök biomasszájának, azaz egész súlyának 60 (!) százalékát haszonállatok adják, 36 százalékát emberek, és mindössze 4 százalékát vadállatok.
Ez persze egyáltalán nem természetes, és nem kell hozzá sokat gondolkodni, hogy rájöjjünk, mennyire rosszat tesz az ökológiai egyensúlynak. Az óriási biológiai sokféleséget képviselő vadállatállomány nagy részét kiirtottuk, a maradékot pedig aprónyi területekre szorítottuk vissza, és gyakorlatilag maroknyi fajjal “helyettesítettük” a jelenlétüket.
Méghozzá leginkább olyan fajokkal – főleg a szarvasmarhával –, amelyek rendkívül klímaszennyezőek. Az ember erőszakos beavatkozása előtt a földi állatállomány nagy része együregű gyomrú állatokból állt, amelyeknek az emésztése nem jelentett ilyen problémát.
A metánról fontos tudni, hogy bár molekuláinak rövidebb az élettartama a légkörben, mint a szén-dioxidnak (a CO2-é 50-200, a metáné 12 év), hőmegkötő képessége harmincszor erősebb, így rövid távon sokkal nagyobb kárt okoz.
Globálisan azonban sajnos a hús-és tejtermékre való igény minden évben egyre csak nő, ami egyáltalán nem arra sarkallja az állattenyésztést, hogy csökkentsék az állatállományt; épp ellenkezőleg.
Szén-dioxid
Nem véletlen, hogy annyit beszélünk a szén-dioxidról, hiszen ez az az üvegházhatású gáz, amiből a legtöbbet termeljük. Hogy megértsük, mi a szerepe az embernek a szén-dioxid-kibocsátás növelésében, először azt kell megértenünk, mi a természet kapcsolata a szén-dioxiddal.
Mint ahogy az korábban említettük, a szén-dioxid jelenléte az emberi élethez elengedhetetlen, de az egyensúly rendkívül törékeny: ha túl sok kerül a légkörbe, az ökoszisztéma felborul. A világ természeti kincsei szénelnyelőként is működnek, az erdők pedig a legnagyobb ilyen természetes szénmegkötők közé tartoznak.
Az állattenyésztés azonban ezeket az értékes kincseket is tönkreteszi. Csak a szarvasmarha-tenyésztés miatt kivágott erdőkből származó szén-dioxid kibocsátás a világ összes CO2-kibocsátásának 3,4 százalékáért felelős: ez évi 340 millió tonnát jelent. Az amazóniai erdőirtás 80 százaléka a szarvasmarháknak szánt legelők kialakítása és a szintén az etetésükre szánt takarmányszója termesztése miatt történik. Az állattenyésztési szektor egyébként a az össz-CO2-kibocsátás 9 százalékáért felel.
Azzal tehát, hogy a termelés növelése érdekében újabb és újabb erdőket vágunk ki, hogy a helyükön takarmányt termesszünk vagy szarvasmarhát legeltessünk, nem csak az újabb mezőgazdasági gyakorlatból származó szén-dioxidot juttatjuk a levegőbe, hanem a fák által korábban megkötött CO2-t is a légkörbe szabadítjuk.
Dinitrogén-oxid
Sajnos nem említjük eleget a klímaváltozással kapcsolatban, pedig óriási benne a szerepe a dinitrogén-oxidnak. Hőmegkötő ereje háromszázszor (!) erősebb, mint a szén-dioxidnak, és a becslések szerint légköri élettartama 120 év.
Dinitrogén-oxid természetes módon is kerül a légkörbe, csak úgy, mint szén-dioxid és metán. A baj a mennyiséggel van, ami az emberi tevékenységek miatt drasztikusan növekszik. Az emberi tevékenységek közül a dinitrogén-oxid esetében a legnagyobb ludas az állattenyésztés, ami ennek a gáznak a kibocsátásáért 65 százalékban felelős, méghozzá leginkább a talajtrágyázáson és az állati ürülék kezelésén keresztül.
Sőt, az állati ürülékből és műtrágyából származó ammónia keveredik az állattenyésztésből származó nitrogén-oxidokkal és szulfátokkal, amelyek szintén üvegházhatással bíró aeroszolokat juttatnak a levegőbe.
Egy 2019-es jelentés szerint az olvadó jégtáblák tizenkétszer több dinitrogén-oxid felszabadulásáért felelősek, mint ahogy azt eddig hittük, és ez szintén az ember által okozott felmelegedés számlájára írható. Itt válik igazán egyértelművé a károsanyag-kibocsátás dominó-effektusa.
Több billió állat kerül évente a vágóhídra, és ez a szám egyre csak nő, amely nem jelent mást, mint hogy még több erdőt kell az etetésükért kiirtani, még több trágyát kell felhasználni, és még több emésztésből és ürülékből származó gáz termelődik – évről évre.
Az állattenyésztés, a víz és a lefolyás
Az iszonyatos mennyiségű földön kívül az állattenyésztéshez rengeteg vízre is van szükség. A Föld édesvízkészletének mindössze 1 százalékát tudjuk felhasználni, és ennek döbbenetes módon 70 százaléka mezőgazdasági folyamatokra fordítódik, ennek egyharmada pedig takarmánytermesztésre.
De nem csak a felhasznált víz mennyisége sokkoló, hanem az is, hogy a milliárdnyi állat, amellyel gyakorlatilag benépesítettük a Földet, egyáltalán mekkora szennyezéssel jár a vízre nézve.
Egy felnőtt tejelő tehén kb. 52 liter ürüléket és vizeletet termel naponta. Azzal számolva, hogy kb. 264 millió tejelő tehén van egyidőben a világon, ez 140 millió hektolitert jelent – minden egyes nap. Ennek természetesen valahova kerülnie kell.
Az állati ürülék, amely nem csak baktériumokkal és ammóniával, hanem antibiotikumokkal és hormonokkal is tele van, amelyeket életük során betegségek elkerülésére és termékenység-növelésre kapnak, beszivárog a talajba, amely nem csak a földet teszi tönkre, de mélyebbre hatolva a talajvíz-készletet is beszennyezi, illetve öntözés és esőzés által a talajból kimosódik és a környező vizekbe kerül: ezt lefolyásnak hívjuk.
Sokszor előfordul az is, hogy a hús- és tejipari farmok egyszerűen kezelés nélkül a környező vizekbe öntik a hulladékot. Emellett fontos azt is megemlíteni, hogy a hulladékgazdálkodási rendszer, beleértve az állati hulladékot feldolgozó üzemeket és a víztisztító telepeket is, egyrészt sokszor nem működik jól, másrészt pedig nincsenek olyan berendezéseik, amelyekkel az ürülék vagy a szennyezett víz hormontartalmát kezelni tudnák, így ezek sokszor visszakerülnek az édesvizekbe és a vízhálózatba is.
Rendben, de miért baj a klímaváltozás?
Amikor a klímaváltozásról folyik társadalmi beszélgetés, és eljutunk oda, hogy rendben, tehát akkor értjük a különbséget a klímaciklus és a klímaváltozás között, az egyik természetes, a másik ember által létrehozott, akkor sokszor felmerül, hogy oké, szóval kicsit felgyorsítottuk az időjárás-változást, na és akkor?
Mégis miért baj, hogy néhány fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet? Ha túl meleg van télen a kabáthoz, majd levesszük, nem igaz? Nos, nem éppen.
A következő részben megnézzük, milyen hatásai is vannak, illetve lesznek a klímaváltozásnak az elkövetkező években.
Csökkenő biológiai sokszínűség
A biológiai sokszínűség vagy biodiverzitás magára az élet sokszínűségére utal a Földön: minél több faj van egy ökoszisztémában, annál biodiverzebb rendszerről beszélhetünk. Ebbe beletartoznak a mikroorganizmusoktól kezdve a növények, a madarak, az emlősök, és minden más, ami élő.
Az ökológiában azért fektetünk akkora hangsúlyt a biodiverzitásra, mert a Föld ökoszisztémái rendkívül törékenyek: minden apró és nagy élőlénynek megvan a maga szerepe, és minél több faj esik áldozatul az ember hibájából az élőhelyvesztésnek és a klímaváltozásnak, annál nagyobb eséllyel omlanak össze a rájuk épülő életközösségek.
A tudósok úgy tartják, jelenleg a hatodik nagy kihalási krízist éljük meg a Földön: erre pontosan úgy kell gondolni, mint a legutóbbi tömeges kihalási eseményre – a dinoszauruszokéra. A különbség az, hogy mi tudunk tenni ellene; már ha akarunk.
Az elmúlt 45 évben a vadállatok 60 százaléka tűnt el a Földről; a rovarok globális tömege minden évben 2,5 százalékkal csökken. Ennek pedig nem más az oka, mint az ember: az egyre növekvő kereslet a húsra, a tejtermékekre, és a fosszilis energiára a kihalási esemény fő okozói.
Az állattenyésztésben dolgozókat a növekvő kereslet arra ösztönzi, hogy egyre több erdőt vágjanak ki, ami elveszi az ott élő állatok élőhelyét, illetve hozzájárul a klímaváltozáshoz, mivel kiszabadítja az ott tárolt szén-dioxidot, és az erdő helyét átvevő mezőgazdasági tevékenységek által üvegházhatású gázokat bocsát ki: a klímaváltozás közvetlenül is kihat az állat- és növénypopulációkra, erről a következő részekben beszélünk részletesebben.
A klímaváltozás az ökoszisztéma minden részét érinti: a szárazföldet és az óceánjainkat, a baktériumoktól kezdve a növényeken át az állatokig. Az invazív növények [nem őshonos növények, amelyeket az ember hurcolt be, és amelyek rendkívül negatív hatással bírnak új “otthonuk” biodiverzitására] és a túlnépesedő állatpopulációk, de még a csökkenő oxigénszint is mind a klímaváltozás számlájára írhatók.
Változó növényzet és albedó
A növények az ökoszisztémák fenntartásában elengedhetetlen szerepet játszanak, így tehát az emberi életben is. Az állatok számára menedékként és erőforrásként szolgálnak, szén-dioxidot nyelnek el és oxigént bocsátanak ki, javítják a talajminőséget, nekünk pedig élelmet és orvosságot adnak.
A mezőgazdaság és a fosszilis energiahordozók használata gyökeresen változtatják meg a természet berendezkedését – fontos megnéznünk tehát, ez hogyan hat a növényekre.
Vannak olyan növények, amelyek képesek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, ilyen például a sarkvidéki tundra növényzete. Mielőtt azonban erről többet beszélnénk, fontos tudni néhány dolgot.
Először is azt, hogy a sarkvidéki permafrost [állandóan fagyott talaj] a becslések szerint a világ összes talajban tárolt szénjének 50 százalékát tartalmazza. El lehet képzelni, hogy a tengerszint megemelkedésén kívül a felolvadásuk mekkora ökológiai katasztrófával járna.
Az Edinburghi Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a sarkvidéki növényzet magasabbra nő a növekvő hőmérséklet hatására. Bár ez nem hangzik úgy, mintha katasztrofális változás lenne, mégis az.
A magasabb növényzet több havat tart meg, a hó pedig szigetelésként működik a talajon, így az télen lassabban fagy be. Ha a növényzet tovább növekszik, az a permafrost olvadásának felgyorsulásával járhat.
Fontos elem az albedó is, ami annak a mértékegysége, hogy egy felület mennyire tudja a napsugarakat visszaverni. A 100%-os visszaverést 1-es számmal jelölik: a hó általában 0.8 – 0.95-ös albedóval bír.
Minél magasabb egy terület növényzete, annál alacsonyabb az albedója, és annál több sugárzást nyel el (tehát annál jobban felmelegszik). Ez tehát azt jelenti, hogy a növekvő sarkvidéki növényzet még az albedó csökkentésével is hozzájárul a jégtakaró olvadásához.
A klímaváltozás miatt növekvő hőmérséklet jóvoltából egyébként is olvad a hó a sarkvidéken, és az így “felfedett” talaj albedója csökken, több napsugárzást nyel el, ezáltal még tovább olvasztva a hó- és jégtakarót, valamint az itt tárolt szenet kiszabadítva még inkább melegíti a légkört – ha valamire lehet mondani, hogy ördögi kör, akkor erre biztosan.
A növényeknél természetesen az éghajlati vándorlás nehezebben kivitelezhető, mint az állatoknál, így általában más megoldásra szorulnak. Ahhoz például, hogy magasabbra nőjenek, és ezáltal hűtsék magukat, a száruk legyengül.
Ez a gabonaféléknél is megfigyelhető: a gyenge szárú egyedek az erős széltől és esőzésektől könnyebben meghajlanak, eltörnek. Ezek az ültetvények sokszor kevesebb hasznot hoznak, sőt, a magjaik sokszor nem tartalmazzák a szükséges tápanyagokat.
Savasodó óceánok
A korábban említett erdőkön kívül a másik hatalmas, természetes szénelnyelőnk az óceán. A növekvő légköri CO2-koncentráció miatt azonban savasodnak az óceánok és a tengerek, és ez óriási problémát jelent a vízi élővilágra és az emberi életre nézve is.
A tengerben feloldódó légköri szén-dioxid egy része először szénsavvá alakul a vízben, majd az így képződő szénsav-molekuláknak egy része bikarbonát-ionokká és hidrogén-ionokká választódik szét. Így ahogyan egyre inkább növekszik a légköri CO2, úgy lesz egyre savasabb a tengervíz (a pH-skálán nézve inkább semleges, hiszen a tengervíz alapvetően enyhén lúgos).
Ennek legnagyobb áldozatai a korallzátonyok, amelyek a savasodó vízben lassan elpusztulnak. Itt a számok is rendkívül fontosak: 2 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedés esetében (amit az ipari forradalom előtti időtől számolunk), a korallzátonyok 99 százaléka biztosan elpusztul majd.
A korallzátonyok értéke óriási, az állatok számára és számunkra is: a tenger mellett lakó populációkat megvédik a trópusi viharoktól és a szökőártól, a halfajok 25 százalékának pedig rejtekhelyet, szaporodóhelyet és élelmet adnak; emellett elengedhetetlen szerepük van a tengeri tápanyagkörforgásban is.
A becslések szerint a légköri oxigén 50-85 százalékát a tengeri fitoplanktonoknak köszönhetjük; ha búcsút kell intenünk a tengeri életnek, akkor búcsút kell intenünk saját magunknak is.
Állatok
A klímaváltozás az állatokat sem kecsegteti sok jóval: a melegedő időjárás felboríthatja a reproduktív ciklusokat, a vándorlást és a táplálkozási szokásokat is. A melegebb idő és a hosszabb esőzések miatt sok rovarnak, például a szúnyogoknak, hosszabbra nyúlik a párzási időszaka.
A jegesmedvéknél, a lamantinoknál és a bengáli tigriseknél már megfigyelhető, hogy nehézségekkel küzdenek a klímaváltozás miatt. A jegesmedvék egyre inkább veszítik el a táplálékukat és az élőhelyeiket az olvadó jégtáblák miatt. A lamantinok vándorlásába belezavar a hőmérséklet-változás és az egyre gyakrabban előforduló hurrikánok. A bengáli tigrisek egyre inkább kiszorulnak a természetes élőhelyeikről a növekvő vízszint miatt.
Az élőhelyvesztést nem csak közvetetten okozzuk a klímaváltozás előidézésével, hanem közvetlenül is, hiszen egyre több élőhelyet alakítunk át az állattenyésztés, a pálmaolaj és az infrastruktúra számára.
Az itt élő állatok egy része ebbe belepusztul, vagy kénytelen más helyre költözni – maga a vándorlás is veszélyt jelent az állatokra, illetve rengeteg állat azért pusztul el, mert nem tud alkalmazkodni az új élőhelyéhez; sokszor azért, mert az egyre szűkülő élettérbe kényszerült állatok között túl nagy az erőforrásokért való verseny.
Az orángutánok, jaguárok, óriáspandák, delfinek és rinocéroszok csak néhány a sok faj közül, amely a kihalás szélén áll. A világ legnagyobb emlősét, a kék bálnát is a kihalás fenyegeti, méghozzá a bálnavadászat miatt.
Vannak fajok, mint például a macskabagoly, amely, bár láthatóan alkalmazkodik a klímaváltozáshoz a mérete és a kinézete változtatásával, ez egy olyan tulajdonság, amit “műanyag” vagy nem öröklődő tulajdonságnak nevezünk, mert az utódaik nem fogják örökölni.
Az állatok és a növények alkalmazkodókészsége limitált, és semmiképp nem legyinthetünk, hogy “a természet majd elintézi”, mert ami jelenleg történik, az nem természetes.
Közelgő élelmiszerválság
A klímaváltozás azoknak sem jó hír, akiket nem érdekel az állatok, a növények, vagy a veszélyeztetett helyeken élő emberek sorsa. A változó időjárás kiszámíthatatlan következményekkel fog járni az élelmezésre nézve is.
Ha nem állítjuk meg a klímaváltozást, a rovarok túlzott jelenléte és növénybetegségek miatt olyan alapterményeket veszíthetünk el, mint a kukorica, a búza és a rizs. Ez a három termény a világ kalóriafogyasztásának 42 százalékáért felelős.
A Washingtoni Egyetem klímakutatója, Curtis Deutsch megdöbbentő adatokat közöl:
A rovarok kártevése miatt jelenleg minden 12. vekni kenyér kárbavész (még mielőtt elkészülne). Ha a klímaváltozás így folytatódik, a század végére ez több, mint duplájára fog nőni.”
A rovarok nem csak megeszik a termést, hanem különböző gombás és bakteriális fertőzéseket terjesztenek, amikkel akár egész növénypopulációkat irthatnak ki.
A növekvő átlaghőmérséklet tehát nem csak a termények növekedésére van hatással, hanem bizonyos kórokozók reprodukciós sebességére és súlyosságára is.
És nem csak a búza, a kukorica és a rizs érintettek: a krumplit és szójababot termesztő gazdák is hatalmas veszteségekről számoltak be az elmúlt években.
Bár a fejlett országokban talán képesek lennénk ezt a hiányt pótolni, a fejlődő világra nézve ez véges lenne, mert ezek az országok az emberek élelmeztetésének nagy részét ezekből a terményekből fedezik. A meleg időjárás önmagában nem hangzik katasztrofálisnak, de a terményekre nézve mégis az. Azokon a helyeken, ahol a klímaváltozás tönkreteheti az alapterményeket, háborús helyzet alakulhat ki.
Az állati termékek előállításával sokkal több üvegházhatású gáz termlődik, mint azok növényi alternatívái által: gondoljunk itt pl. a tehéntejre a zabtejjel szemben, vagy a húsra a növényi fehérjeforrásokkal (bab, borsó, stb.) szemben. Az egyetlen ésszerű megoldás az, ha átállunk ezeknek a termékeknek a fogyasztására, és arra ösztönözzük a politikusokat és a mezőgazdasági ipart is, hogy ebbe az irányba haladjunk a jövőben.
A mi felelősségünk, hogy kialakítsunk egy átfogó stratégiát, amivel a klímaváltozást enyhíteni tudjuk – a bolygó összes lakójának érdekében.
Számomra hatalmas segítséget jelentettek és jelentenek a magyar Flavon zöldség-gyümölcs-növényi olaj vegán esszenciák, melyek mind a komplex és kiegyensúlyozott tápanyagbevitelben sokat segítenek, mind a mai rohanó, pörgös életmód mellett gyors és azonnali megoldást tudnak nyújtani. Ismerd meg a termékeket itt és használd Te is a mindennapokban – akár a vegán próba-hónap idején, akár azon kívül!
Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!
A Flavon termékeket itt tudod részletesebben megismerni!
Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsaán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?
Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!
Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:
Az oldalon található információk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek. Nem helyettesíthetik szakember véleményét, a velük való személyes megbeszélést és kivizsgálást. Nem adhatnak választ betegségekkel illetve azok gyógymódjaival kapcsolatos kérdésekre. Az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a vegyes étrendet és az egészséges életmódot.
Végül, de nem utolsó sorban, elérkeztünk a Peak Future egyedi és egzotiku összetevőihez, melyek önállóan is komplex hatással bírnak, ám így együtt, szinergiában a többi összetevővel, hatványozott hatást tudnak kifejteni!
Ez a három egzotikus finomság pedig: az eper, a mangó és a goji berry!
Milyen hatást képesek kifejteni a szervezetdre? Tudd meg a vidóból!
Ismerjük meg részeletesen ezt a három különleges összetevőt!
MANGÓ
•JÓTÉKONY HATÓANYAGOKBAN BŐVELKEDIK: A-provitaminban, B1-, B2-, B6-vitaminokban gazdag. Rengeteg E-vitamint tartalmaz, sok benne a tápanyag, tele van rostokkal, antioxidánsokkal (pl kriptoxantin), bővelkedik C-vitaminban, K-vitaminban, rézben, káliumban, szelénben, magnéziumban, foszforban, cinkben, vasban, Omega-3 és -6 zsírsavakban, és keményítőben is.
•GYOMORBARÁT: Az enzimeknek köszönhetően gyomorvédő hatása is van. A mangó emészthető enzimeket tartalmaz, amelyek segítenek a fehérjék lebontásában és támogatja az emésztőrendszer megfelelő működését. Rendkívül hatásos a gyomorsav elleni harcban is. Magas rosttartalmának köszönhetően a székrekedés ellen is jó. Segíti az optimális sav-lúg egyensúlyt kialakítani
•VÉD A RÁK ELLEN: Erős antioxidáns hatása van, ezáltal immunerősítő és csökkenti a rák kialakulásának esélyét. A mangó kifejezetten olyan antioxidánsokat tartalmaz, amelyek megvédik a szervezetet többek között a vastagbélráktól, emlőráktól, prosztataráktól és a leukémiától is.
•CUKORBETEGSÉG ELLEN IS HATÁSOS: Cukorbetegeknek kifejezetten ajánlott. A mangó normalizálja a vér inzulinszintjét, mivel 41-60 közötti a glikémiás indexe, ennek köszönhetően nem növeli a vércukorszintet. Ezt a betegséget azonban nem csak a gyümölccsel enyhítheted, hanem a levelével is.
•CSÖKKENTI A VÉRNYOMÁST: Mivel a mangóban rengeteg a kálium, csökkenti a vérnyomást. Csökkenti a rossz koleszterin szintet. Jelentős A-, és E-vitaminforrás, valamint szelén is nagy mennyiségben található meg benne. Ezek együttes hatása pedig azért felelős, hogy megvédjen a szív-és érrendszeri problémáktól.
•LASSÍTJA AZ ÖREGEDÉST: A mangóban található antioxidánsok lassítják az öregedési folyamatokat, halványítják a már kialakult ráncokat, és puhábba teszik a bőrt. Jelentős védelmet nyújt az UV sugárzás károsító hatása ellen
EPER
•ERŐSÍTI AZ IMMUNRENDSZERT: Remek C-vitamin-forrás, elősegíti a szervezet munkáját. A legtöbb ember sajnos nem fogyaszt elegendő mennyiségű természetes C-vitamint, egy adag eper pedig nagyjából 51 mg C-vitamint tartalmaz, vagyis a napi szükséglet felét. Erős antibakteriális és antivirális hatású.
•JAVÍTJA A SZEM EGÉSZSÉGÉT: A benne lévő antioxidánsoknak köszönhetően meggátolja a szürkehályog kialakulását, ami később akár vakságot is okozhat. Az eperben lévő C-vitamin fontos szerepet játszik a szem szaruhártyájának és retinájának megerősítésében.
•SZEX-BARÁT GYÜMÖLCS: Az eper hatóanyagai nagyban hozzájárulnak a természetes libidó növeléshez.
•SEGÍT LEGYŐZNI A RÁKOT: A C-vitamin egy antioxidáns, ami leköti a szabad gyököket, mielőtt azok elrákosodhatnának. A legjobb védekezés a megelőzés, az egészséges, erős immunrendszer a legjobb esélyeket biztosítja bármilyen betegség ellen.
•SEGÍT MEGELŐZNI A RÁNCOKAT: Ismét a C-vitaminnak köszönhető, hogy az eper tulajdonképpen csökkenti a ráncok kialakulását. A rugalmas bőrt biztosító kollagén termeléséhez ugyanis elengedhetetlen a C-vitamin és a víz, az eper pedig mind a kettőben bővelkedik.
•CSÖKKENTI A GYULLADÁST: Antioxidáns hatásának és a fitokemikáliáknak hála segít csökkenteni az ízületek gyulladását. Egy tanulmány szerint a napi 16 szem epret fogyasztó nők szervezetében jelentősen kisebb az esélye bármilyen gyulladás kialakulásának.
•HARCOL A ROSSZ KOLESZTERINNEL: A szívbetegségek egyik leggyakoribb okozója a magas koleszterinszint, az eper azonban képes felvenni a harcot a rossz koleszterinnel. Serkenteni tudja az artériák kitisztításáért felelős lipoproteinek munkáját, vagyis csökkenti az elzáródások kockázatát. Ezen felül gyulladáscsökkentő, ami szintén jó a szívnek.
•VÉRNYOMÁSCSÖKKENTŐ: Az eperben lévő kálium szintén sokat tesz a szív egészségéért, hiszen szabályozza a vérnyomást, Mivel az csökkenti az LDL, vagyis a rossz koleszterin szintjét, csökkenti a gyulladást és a magas vérnyomást. Ezek miatt az epret méltán nevezhetjük az egyik legszívbarátabb gyümölcsnek.
•ROSTBAN GAZDAG: A rost elengedhetetlen az egészséges emésztéshez, az eper pedig adagonként 2 grammal lát el. A hiányában könnyen székrekedés, bélgyulladás léphet fel, ami a 60 év felettiek 50%-át érinti. A II-es típusú cukorbetegségben szenvedőknek is hasznos, mert a rost lassítja a cukrok véráramba kerülését.
•SEGÍT FOGYNI: A megfelelő testsúly fenntartása az egyik legjobb módja annak, hogy a II-es típusú cukorbetegség kialakulása ellen védekezz. Természetes módon alacsony a kalóriatartalma (32 kalória 100 grammban), zsírmentes és alacsony a nátrium- és cukortartalma.
•KISMAMÁKNAK IS JÓ: Egy adag eperben kb. 21 mcg folsav van. A folsav a terhesség korai szakaszában fontos, mert segít a magzat agyának, gerincvelőjének kiépítésében, így az eperrel akár születési rendellenességeket is megelőzhetsz.
GOJI BERRY
•SZUPERTÁPLÁLÉK GAZDAG TÁPANYAG ÖSSZETÉTELLEL: 67x több B1-vitamin, mint barnarizsben; 3x annyi C-vitamin, mint narancsban; kimagasló kálcium, béta-karotin, B3-vitamin tartalom; igen jelentős további vitamin, ásványianyag, nyomelem, antioxidáns, aminosav, enzim és növényi rost tartalom
•KIMAGASLÓ VÉDELEM A RÁK ELLEN: több mint 50 klinikai vizsgálat igazolja, hogy felveszi a küzdelmet különböző daganatos megbetegedések ellen: gyomor, méhnyak, prosztat, máj, leukémia, tüdő, nyelőcső, bőr. Véd a sugárzás okozta kromoszóma károsodástól. Hatóanyagai igazoltan DNS-védő hatással bírnak
•EXTRA ERŐS ANTIOXIDÁNS VÉDELEM: az ismert élelmiszerek közül az egyik legerősebb antioxidáns hatással bíró növény
•MAXIMÁLIS IMMUNITÁS: 21%-al növeli minden sejt élettartamát; lassítja az öregedési folyamatokat
•FOKOZOTT SZÍV-ÉRRENDSZERI VÉDELEM: csökkenti a rossz koleszterin szintet; optimalizálja a vérnyomást és a vérsűrűséget; emeli a vér kálium szintjét; csökkenti a vérlemezkék összecsapzódását; gátolja a vérlipid oxidációját;
•ERŐTELJES GYULLADÁS-KONTROLL: legmagasabb béta-kriptoxantin tartalmú növény, mely a legerősebb termszetes gyulladásgátló; asztmásoknál jelentősen javíthatja a légzési kapacitást
•MÁJ VÉDELEM FELSŐFOKON: hatékonyabb a máj védelem területén, mint a máriatövis; jelentősen fokozza a máj méregtelenítő funkcióját; jelentősen védi a májat a környezet rákkeltő hatásaitől és a Hepatitis vírusfertőzéstől;
•VÉRCUKORSZINT OPTIMALIZÁLÁS: segít optimális szinten tartani a vércukorszintet; visszafordíthatja cukorbetegség okozta DNS- és oxidatívkárosodásokat; az egyik legalacsonyabb glikémiás indexel rendelkezik (29);
•SZEM EGÉSZSÉG: visszafordíthatja az időskori látásromlást; élesítheti a látást
Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!
A Flavon termékeket itt tudod részletesebben megismerni!
Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsaán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?
Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!
Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:
Az oldalon található információk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek. Nem helyettesíthetik szakember véleményét, a velük való személyes megbeszélést és kivizsgálást. Nem adhatnak választ betegségekkel illetve azok gyógymódjaival kapcsolatos kérdésekre. Az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a vegyes étrendet és az egészséges életmódot.