Kijevi töltött szejtán, sült karfiol tahini mártással, gombás-batátás töltött buci

A 2020-as karácsonyi menüm 3 féle különleges, finom és igen laktató főételt tartalmazott.

Két főétel Kovács Zoltántól, a Napfényes vegán étterem vegán séfjétől van, a harmadik pedig az angliai Vegan Food and Living magazinból.

Egészben sült karfiol fokhagymás tahini mártással
https://www.youtube.com/watch?v=wmiLAkKaJ0w

Ezt az ételt, mikor először láttam, kétkedve fogadtam, hogy mennyire lehet jól lakni tőle. Alapból a karfiolt csak úgy önmagában nem a legtartalmasabb és laktatóbb ételek közé sorolom, azonban pozitív meglepetés ért ezzel a recepttel 😀 Nagyon fino, gazdag ízvilága lett a füszerezett sült karfiolnak, rizst ettem mellé köretnek zöldsalátásal, és a fokhagymás tahini öntet adta meg a telítettséget az egész kompozícióhoz. Abszolút teljes értékű, laktató étel lett belőle!


Kijevi tölött szejtán
https://www.youtube.com/watch?v=QqqbwZ6lADo

Kérdés nem volt a fejemben, hogy ezt el fogom készíteni, amikor megjelent a videó! Már korábban is ettem ilyet a Napfényes étteremben, akkor is nagyon bejött, és most, hogy közkinccsé lett téve a recept, azonnal felkerült a karánycsonyi menülistám első helyére! És természetesen, várakozásnak megfelelően finom is lett! 😀 Rizzsel és zöldsalátával tökéletes!


Gombás batátás töltött buci
Az angol Vegan Food and Living magazint már jó ideje járatom magamnak. Ahogy keresgéltem ötletet a karácsonyi menümhöz, megakadt ezen a bucin a szemem. Tartalmas és komplett étel. Mivel tésztában van megsütve a töltelék, így nagyon nem is kell hozzá semmi egy nagy adag friss salátán kívül!


Hozzávalók (4 nagy bucihoz – 1 buci akár két fő részére is elegendő)

Tésztához:
75 g csicseriborsó liszt
500 g teljeskiörlésű rozsliszt
120 g kókusz zsír
120 g vegán margarin
1 teáskanál só
1 cs sütőpor (500 g liszthez elegendő mennyiség)
kb 2-300 ml hideg – amennyit a tészta felvesz

Töltelék:
1 evőkanál kókusz zsír
2 közepes batáta/édes burgonya
200 g gomba, aprítva
ízlés szeritn kelkáposzta levél, spenót levél, medvehagyma (én ezt használtam) vékony csíkokra szeletelve
2 nagy gerezd fokhagyma
1 konzerv bab (vörös babot használtam)
szárított zöldségekből álló ételízesítő (sótlan)
3 evőkanál sörélesztőpehely
150 ml vegán tejszín
fekete bors, só

növényi tej sütéshez, összetapasztáshoz

A tésztát bekeverés után 90 percig hűtőben kell pihentetni, így érdemes ezzel kezdeni.

A tészta összetevőit ( a víz kivételével) egy nagy keverőtálba tesszük és kézzel összekeverjük, morzsoljuk, mig zsemlemorzsa szerű állaga nem lesz.
Ezután hozzáadjuk a vizet és kézzel összegyúrjuk, míg formázható állagú tésztát nem kapunk (a tk rozsliszt miatt nekem szétesősebb lett, ha fehérliszttel készíted, jobban összeáll). Miután begyúrtuk, 90 percre hűtőbe tesszük.

A töltetlékhez a kókusz zsíron elkezdjük párolni a felkockázott batátát közepes lángon, kb 6-8 percig, míg elkezd puhulni. Ekkor hozzáadjuk a felaprított gombát, együtt tovább főzzük 4-5 percig. Hozzáadjuk a felaprított zöld leveleket, a fokhagymát belepaszírozzuk, további 3-4 perc főzés után adjuk hozzá a maradék összetevőket: a tejszínt, a babot, a sörélesztőpelyhet, ételízesítőt, sót, borsot ízlés szerint. Összefőzzük néhány percig, majd levesszük a tűzről és hagyjuk kihűlni.

A tésztát 90 perc után 4 egyenlő részre osztjuk, és nagy kerek lapos tányér méretűre nyújtjuk. (Én kézzel nyújtottam, hogy ne essen szét annyira a tészta, fehérlisztes verzió sodrófával is nyújtható). A tölteléket rákanalazzuk a kinyújtott tészta egyik felére, a tészte szélét körben növényi tejjel megkenjük és az üresen maradt felét ráhajtjuk a töltelékkel teli részre – félkör alakú bucit kapunk. A széleket kézzel összenyomkodjuk, a tetejére egy hegyes késsel 2-2 bevágást készítünk, megkenjük növényi tejjel.
190 fokra előmelegített sütőben kb 50-60 percig sütjük, míg szépen megsül a tészta.


Jó étvágyat!

További receptekért katt ide!

Milyen lépéseket illesztettem be a mindennapjaimba, amivel több, mint 13 kg-t fogytam? Tudd meg itt!

Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!

Mik azok a funkcionális élelmiszerek? Nézd meg itt!

Egy igazásn nőies, hatékony és szexi alakformáló, zsírégető edzésre vágysz? Tarts velem az óráimon! Részletek itt!


Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és egészséges életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?

Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!




Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:

Hoffmann Mónika

Tel.: +36-70/61-36-917

E-mail: teiranyitodazeleted@gmail.com

Skype: monikahoffmann87

Facebook: www.facebook.com/monikahoffmann87


Tejszínes gombás zöldségleves

A 2020-as karácsonyi egyik vegán levesem 🙂 Lágy, krémes, sós zöldségleves 🙂

Hozzávalók (kb 4 adag)

2 dl pezsgő
1 db póréhagyma
2 közepes szár halványító zeller
2 szál kakukkfű
2 közepes burgonya
1 közepes sárgarépa
4 közepes gomba
2 dl növényi tejszín
20 g növényi vaj
1 csokor petrezselyem
1 közepes újhagyma
7 dl víz
só, bors, citromlé

A vajon megpároljuk a felaprított póréhagymát és zellert, sózzuk, borsozzuk. Hozzáadjuk a kakukkfüvet és a pezsgőt. Pár perc után a többi zöldséget is hozzáadjuk, felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje és fedő alatt puhára főzzük.
Ez után hozzáaadjuk a gombát és a tejszínt, majd összeorraljuk.

Jó étvágyat!

További receptekért katt ide!

Milyen lépéseket illesztettem be a mindennapjaimba, amivel több, mint 13 kg-t fogytam? Tudd meg itt!

Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!

Mik azok a funkcionális élelmiszerek? Nézd meg itt!

Egy igazásn nőies, hatékony és szexi alakformáló, zsírégető edzésre vágysz? Tarts velem az óráimon! Részletek itt!


Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és egészséges életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?

Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!




Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:

Hoffmann Mónika

Tel.: +36-70/61-36-917

E-mail: teiranyitodazeleted@gmail.com

Skype: monikahoffmann87

Facebook: www.facebook.com/monikahoffmann87

Hagymás tofurántotta

Egy finom vasárnapi reggeli, vagy amikor éppen megkívánod 🙂

Tartalmas, laktató és nagyon ízgazdag, krémes lágy.
Korábban én csak csicseriomlettet készítettem, tofurontottát most először és nagyon elnyerte a tetszésemet, sőt! Még joban is! 🙂

Az eredeti receptet innen vettem, minimális módosításokkal készült a saját verzióm, ill számtalan variáicó jutott eszembe már készítés közben, de most elsőre maradtam egy alapnál 🙂


Hozzávalók (3-4 fő)

1 cs tofu (én most füstöltet használtam, lehet tetszés szerint bármilyen)
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
150 g natúr növényi joghurt (pl szója a semleges íz miatt, vagy dr Oetker féle Cream Vega – legközelebb ezzel fogom kipróbálni, csak kicsit higítani fogom joghurt állagúra)
50 g csicseriborsóliszt
sörélesztőpehely (nem kell spórolni vele 🙂 )
feketesó
(a kénes íze miatt tojás jellegű ízt ad; nem emlékszem már, hogy milyen volt a natúr tojás rántotta íze, de ez a feketesó ad egy különleges ízt)
kurkuma
bors (örölt fehér borsot használtam)
100 ml víz


Elkészítés

A felszeletelt hagymát kókuszolajon (lehet simán vizen is) elkezdem párolni, hozzáadom a villával apró morzsákra tört tofut és megvárom, míg összefonnyadnak. Ekkor adok hozzá a színe miatt egy kis kurkumát és beletöröm a fokhagymát.

Közben a joghurtot, csicserilisztet, feketesót, sörélesztőpelyhet, borsot és a vizet egy kézi habverővel csomómentesre keverem.

A masszát ráöntöm a hagymás-tofus kombinációra, összekeverem egyenletesre és közepes lángon sütöm, amig meg nem pirul kicsit és össze nem áll szárazabb állagúra.
Valamivel hosszabb időt vesz igénybe, mint egy tojásos rántotta, lassabban sül össze, de mindenképp megéri rászánni azt a plusz 5-10 percet 🙂

Ízlés szerint bármivel lehet még extrázni, pl gombáva, borsóval, paprikával, gabona kolbásszal, amihez éppen kedved van. A végén, mikor már készen van, akár egy kis növényi sajttal meg lehet szórni a tetjét, letakarni fedővel pár percre, hogy ráolvadjon.
Díszítésként pl füstölt vagy natúr pirospaprikával megszórhatod.

Jó étvágyat!

További receptekért katt ide!

Milyen lépéseket illesztettem be a mindennapjaimba, amivel több, mint 13 kg-t fogytam? Tudd meg itt!

Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!

Mik azok a funkcionális élelmiszerek? Nézd meg itt!

Egy igazásn nőies, hatékony és szexi alakformáló, zsírégető edzésre vágysz? Tarts velem az óráimon! Részletek itt!


Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és egészséges életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?

Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!




Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:

Hoffmann Mónika

Tel.: +36-70/61-36-917

E-mail: teiranyitodazeleted@gmail.com

Skype: monikahoffmann87

Facebook: www.facebook.com/monikahoffmann87

Tejszínes csicseriborsó szejtánnal

Épp nem volt itthon semmi kész étel, és már napok óta forgott a fejemben a gondolat, hogy valami tejszínes kaja kellene a mélyhűtőben várakozó szejtánnal. Elég éhes is voltam már, úgyhogy lehetőleg gyors opció kellett. Így született meg kb fél óra alatt intuíciókat követve ez a fincsi egytálétel 🙂

Hozzávalók:
(A megadott mennyiségekből kb 2-3 evésre való adag lett)

1 nagyobb fej vörös hagyma – elnagyoltan aprítva
kb 150 g mexikói vegyes zöldség – fagyasztott
1 nagy 800 g-os csicseriborsó konzerv
kb 250-300 g-os saját készítésű szejtán (így készült)
kb 100 ml kókusztejszín
Sörélesztőpehely
Fokhagyma granulátum


A hagymát kókuszolajon megpároltam, majd hozzáadtam a fagyasztott zöldséget és a ciscseriborsót. Amíg összepárolódtak, a kókusztejszínből elkészült a szósz: egy kis vízzel higítva, só, fokhagyma granutlátum és sörélesztőpehellyel összekeverve besamel mártás szerű öntetet készítettem.
A szejtán kockákra vágtam, hozzáadtam a párolódó zöldségekhez, ráöntöttem a tejszínes szószt és összefőztem őket kb 10 percig.

Nekem bejött nagyon ez a kis kreatív finomság 🙂 Próbáld ki Te is, és írd meg, hogy ízlett!

Jó étvágyat!

További receptekért katt ide!

Milyen lépéseket illesztettem be a mindennapjaimba, amivel több, mint 13 kg-t fogytam? Tudd meg itt!

Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!

Mik azok a funkcionális élelmiszerek? Nézd meg itt!

Egy igazásn nőies, hatékony és szexi alakformáló, zsírégető edzésre vágysz? Tarts velem az óráimon! Részletek itt!


Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és egészséges életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?

Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!




Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:

Hoffmann Mónika

Tel.: +36-70/61-36-917

E-mail: teiranyitodazeleted@gmail.com

Skype: monikahoffmann87

Facebook: www.facebook.com/monikahoffmann87


Tudatos és felelősségteljes VALÓDI védelem!

A leghatékonyabb védekezés bármilyen vírus, baktérium, fertőzés ellen, ha az immunrendszerünk a legoptimálisabb szinten működik.

A Flavon termékeket én ezért fogyasztom kritikus időszakban emelt mennyiségben, mert a legtermészetesebb és leghatékonyabb immunmoduláló, szinte funkcionális élelmiszerek!

Te beszerezted már önmagad és a környezeted tudatos és felelősségteljes védelme érdekében?

Mik azok a funkcionális élelmiszerek? Nézd meg itt!

Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!

A Flavon termékeket itt tudod részletesebben megismerni!

Itt tudod azonnal beszerezni a saját Flavon termékeidet!

Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsaán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?

Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!

Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:

Hoffmann Mónika

Tel.: +36-70/61-36-917

E-mail: teiranyitodazeleted@gmail.com

Skype: monikahoffmann87

Facebook: www.facebook.com/monikahoffmann87

Csicseriborsós bolognai

Csicseriborsós bolognai – www.monikahoffmann.hu/eletmod-taplalkozas



Van, hogy az idő szűkös és a türelem is kevés, ilyenkor jól jön egy kis segítség 😉

A mai ebédemhez egy minden-mentes, vegán bolognai szósz alap port használtam. Természetesen a csomagoláson lévő receptet azért kreatívabbá és személyesebbé tettem (nehogy már ne én döntsek 😀 )

Az előírt 4 dl víz és 1 dl natúr paradicsom sűrítmény végül 4,5 dl paradicsom sűrítmény és kb 1-1,5 dl tiszított víz lett 🙂

Egy nagy konzerv csicseriborsót kókusz zsíron megpirítottam 1 közepes hagymával (sót igényelt az én ízlésem szerint egy nagyobb mennyiséget), majd ez után jött rá a kikevert szósz, pár perc főzés, és már ment is a menet közben kifőtt durumtésztára 🙂
A növényi sajt a tetejéről természetesen nem hiányozhat 🙂 🙂 🙂

Az egész főzés kb 15 percet vett igénybe 🙂

A természetes tápanyag komplettálás és a tökéletes emésztés végett pedig fincsi magyar vegán Flavon termék volt a desszert 😉



Jó étvágyat! 🙂


További receptekért katt ide!


Milyen lépéseket illesztettem be a mindennapjaimba, amivel több, mint 13 kg-t fogytam? Tudd meg itt!

Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!

Egy igazásn nőies, hatékony és szexi alakformáló, zsírégető edzésre vágysz? Tarts velem az óráimon! Részletek itt!


Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsaán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és egészséges életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?

Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!




Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:

Hoffmann Mónika

Tel.: +36-70/61-36-917

E-mail: teiranyitodazeleted@gmail.com

Skype: monikahoffmann87

Facebook: www.facebook.com/monikahoffmann87




Mi köze a húsevésnek a klímaváltozáshoz?

Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy kezdjünk el tudatosan figyelni a mindennapi cselekedeteinkre, melyekkel egyéni szinten tehetünk bolygónk megóvásáért az utókor számára.

Ilyen mindennapi apró lépés lehet, hogy nem folyatjuk feleslegesen a vizet pl fogmosás, zuhanyozás vagy mosogatás közben.

Feleslegesen nem használaunk nem lebomló, vagy csak nagyon lassan lebomló nejlon zacskókat, ill PET palackokat és műanyagokat – számtalan tartós és környezettudatos, gazdaságos alternatíva létezik ezekre.

Odafigyelünk a nyílászárók megfelelő szigetelő képességére, hogy ne kelljen extrém módon fűteni és ezzel pazarolni a természeti kincseket.

Erre irányuló kezdeményezés az a elektromos autók megjelenése és egyre nagyobb térhódítása is, és van még számtalan pozitív dolog.

Azonban van egy téma, amire kevesen gondolunk és egyéni szinten órási nagy lépést és támogatást tudunk tenni ezzel. Ez pedig nem más, mint az életmódunk, ill a táplálkozási szokásaink optimalizálása!

Ehhez tartozik az is, hogy pl megbízható forrásból származó, tiszta, növényi vegán étrend-kiegészítőkkel, a Flavon termékekkel egészítjük ki a mindennapi táplálkozásunkat a felesleges üres kalóriák elkerülése végett.

Hogyan? MIért? Mi köze a táplálkozásnak a klímaváltozáshoz? Ezt az érdekes cikket hoztam Neked:

(forrás)




Napi szinten hallunk róla a hírekben, a tudósok próbálják megállítani, a fogyasztók pedig tudtukon kívül is hozzájárulnak. Mi az?

A klímakrízis hatásai egyre egyértelműbben észlelhetőek: a globális átlaghőmérséklet növekszik, a jégtáblák olvadnak, a természeti katasztrófák pedig egyre gyakoribbak.

A húsevés már nem lehet része többé a környezetvédelemnek – a fenntarthatatlan állattenyésztés helyett új élelmezési rendszert kell felépítenünk.

Klímakrízis: gyorstalpaló

A napsugárzásból származó hőt a Földfelszín részint elnyeli, részint azonban visszaveri. Ennek a visszavert hőnek egy része visszakerül az űrbe, egy részét azonban a légkörben található üvegházhatású gázok megtartják. Ezért jelenlétük elengedhetetlen az emberi élethez: nélkülük a Föld átlaghőmérséklete –18 ℃ lenne.

Tudományos konszenzus alatt álló tény azonban, hogy emberi tevékenységek által azonban a természetesnél sokkal több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, például szén-dioxid, dinitrogén-oxid és metán. A jelenlegi gázkibocsátási ráta miatt beszélünk klímakrízisről: az ipari forradalom óta természetellenes gyorsasággal növeljük a globális átlaghőmérsékletet, ökológiai katasztrófával fenyegetve bolygónkat.

Sokan talán nem értik, hogy miért csapnak a tudósok ekkora hűhót a melegedő bolygó miatt, hiszen a hőmérsékletváltozás hozzátartozik a Föld természetes éghajlati korszakaihoz, nem? Sajnos ez így nem teljesen igaz.

A Földön valóban előfordulnak természetes éghajlati változások, ezeket éghajlati oszcillációnak nevezzük. Legtöbbször asztronómiai tényezőkhöz, illetve az óceán és a légkör közötti hőeloszláshoz köthetőek.

Az elmúlt 800 ezer évben 80-90 ezer évig tartó jégkorszakok és 10-20 ezer évig tartó interglaciális (szó szerint “jegek közötti”) időszakok váltották egymást: ezek természetes éghajlati ciklusok.

És itt jön az a rész, amivel sokan nincsenek tisztában: a váltakozó éghajlati ciklusok során a CO2-szint mindig a melegedést követve emelkedett meg, a jelenleg tapasztalt klímaváltozás alatt pedig a CO2-szint növekedése okozza a melegedést. A Milankovich-ciklusnak nevezett természetes éghajlati folyamatban most éppen a lehűlési időszakban vagyunk; illetve csak lennénk.

Az állattenyésztés, beleértve az állattartást és a takarmánytermesztést is, az egyik legnagyobb bűnös az üvegházhatású gázok termelésében, emellett a fő felelőse az erdőirtásnak, nagyban hozzájárul az erőforrások kimerítéséhez, a víz- és levegőszennyezéshez, illetve a biodiverzitás [biológiai sokszínűség] csökkenéséhez is.

Ahogy a helyzet egyre rosszabbodik, úgy tapasztalhatunk majd egyre több és hosszabb hőhullámot, természeti katasztrófát, növekvő tengerszintet és globális élelmezési válságot. Ha nem érted, mi a kapcsolat a klímaváltozás és az élelmezés között, vagy az állattenyésztés és az erdőirtás között, olvass tovább – segítünk.

Mi lenne a politikai döntéshozók feladata?

Az egyszer használatos műanyagok betiltása és a megújuló energiára való átállás enyhíthet a küszöbön álló klímakrízisen, és jó dolog, hogy sok országban láthatunk erre irányuló lépéseket. Viszont sajnos kevesebb döntéshozó lép fel a mezőgazdaság ellen, amelynek jelenlegi működése a bolygó szempontjából fenntarthatatlan.

A klímavédelem érdekében az egyik legjelentősebb lépés az lenne, ha a politikusok globális szinten úgy döntenének, hogy az állami támogatásokat a fenntarthatatlan mezőgazdasági vonalról átirányítanák az innovatív, környezetbarát megoldásokra.

Az EU-n belül szerencsére már láthatunk erre ígéreteket, bár sajnos még így is a támogatások elenyésző része kerül célzottan fenntarthatóan működő mezőgazdaságokhoz.

Nagyipari állattartás környezeti hatásai

Mi köze van az állattenyésztésnek a klímaváltozáshoz?

Nézzük a számokat: a világon a lakható földterület 50 százalékát mezőgazdaságra használjuk. Ebből már önmagában kikövetkeztethető, hogy ehhez valószínűleg rengeteg természeti erőforrást használunk fel, tömérdek vegyszert juttatunk a természetbe és hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt juttatunk a légkörbe. 

Ennek a hatalmas területnek a 77 százalékát állattenyésztésre és takarmánytermesztésre használjuk, és mindössze 33 százalékán termesztünk emberi fogyasztásra szánt növényeket: így könnyen eljutunk oda, miért olyan fontos megvizsgálnunk az állattenyésztés ökológiai lábnyomát.

Becslések szerint a mezőgazdaság a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 19-25 százalékáért felelős, és ennek túlnyomó része – a globális összkibocsátás 14,5 százaléka – az állattenyésztés számlájára írható. A fennmaradó részért főleg a talajkezelés tehető felelőssé.

Az állattenyésztéshez köthető kibocsátásokkal kapcsolatban két dolgot fontos megérteni: egyrészt azt, hogy a közvetlen emberi fogyasztásra szánt növények termesztése jóval kevesebb üvegházhatású gázzal jár, nem csak azért, mert kevesebb területet foglal el, hanem azért is, mert a mezőgazdaságban a leggyakrabban kibocsátott gáz a metán, ami az állattenyésztéshez köthető.

A másik fontos dolog a számok ismerete: bár a Föld felének 77 százalékát állat- és takarmánytermesztésre használjuk, a globálisan elfogyasztott kalóriák mindössze 18 százaléka származik húsból és tejtermékekből; sőt, még a fehérjének is csak 37 százalékát visszük be állati forrásból.

Ezekből az adatokból könnyen kikövetkeztethetjük, hogy a növényi alapú ételek nem csak a termesztési mód miatt járnak kevesebb kibocsátással, hanem azért is, mert jóval kevesebb területet igényel az, ha közvetlen mi esszük meg, amit termelünk, nem pedig az állatokkal etetjük meg a nagy részét. Hihetetlen pazarlásnak tűnik, ha belegondolunk, mekkora részét használjuk a Földnek arra, hogy az élelmiszerünk egy elenyésző részét kitermeljük.

Hogy mely üvegházhatású gázok a legjelentősebbek a mezőgazdaságban, és hogy hogyan kerülnek pontosan a légkörbe, azt az alábbi részben kifejtjük.

Metán

Az állattenyésztésben a leginkább kitűnő gáz a metán, méghozzá a szarvasmarhák és más kérődző állatok (pl. juh) emésztőrendszere miatt, amely óriási mennyiségben termeli ki és juttatja a légkörbe ezt a szennyező gázt – gondoljunk csak bele: ha a Föld felének 77 százalékán állattenyésztés és takarmánytermesztés folyik, mennyi szarvasmarha, juh és egyéb állat él egy időben a bolygón?

A válasz sokkoló: a földi emlősök biomasszájának, azaz egész súlyának 60 (!) százalékát haszonállatok adják, 36 százalékát emberek, és mindössze 4 százalékát vadállatok.

Ez persze egyáltalán nem természetes, és nem kell hozzá sokat gondolkodni, hogy rájöjjünk, mennyire rosszat tesz az ökológiai egyensúlynak. Az óriási biológiai sokféleséget képviselő vadállatállomány nagy részét kiirtottuk, a maradékot pedig aprónyi területekre szorítottuk vissza, és gyakorlatilag maroknyi fajjal “helyettesítettük” a jelenlétüket.

Méghozzá leginkább olyan fajokkal – főleg a szarvasmarhával –, amelyek rendkívül klímaszennyezőek. Az ember erőszakos beavatkozása előtt a földi állatállomány nagy része együregű gyomrú állatokból állt, amelyeknek az emésztése nem jelentett ilyen problémát.

A metánról fontos tudni, hogy bár molekuláinak rövidebb az élettartama a légkörben, mint a szén-dioxidnak (a CO2-é 50-200, a metáné 12 év), hőmegkötő képessége harmincszor erősebb, így rövid távon sokkal nagyobb kárt okoz.

Globálisan azonban sajnos a hús-és tejtermékre való igény minden évben egyre csak nő, ami egyáltalán nem arra sarkallja az állattenyésztést, hogy csökkentsék az állatállományt; épp ellenkezőleg. 

Szén-dioxid

Nem véletlen, hogy annyit beszélünk a szén-dioxidról, hiszen ez az az üvegházhatású gáz, amiből a legtöbbet termeljük. Hogy megértsük, mi a szerepe az embernek a szén-dioxid-kibocsátás növelésében, először azt kell megértenünk, mi a természet kapcsolata a szén-dioxiddal.

Mint ahogy az korábban említettük, a szén-dioxid jelenléte az emberi élethez elengedhetetlen, de az egyensúly rendkívül törékeny: ha túl sok kerül a légkörbe, az ökoszisztéma felborul. A világ természeti kincsei szénelnyelőként is működnek, az erdők pedig a legnagyobb ilyen természetes szénmegkötők közé tartoznak.

Az állattenyésztés azonban ezeket az értékes kincseket is tönkreteszi. Csak a szarvasmarha-tenyésztés miatt kivágott erdőkből származó szén-dioxid kibocsátás a világ összes CO2-kibocsátásának 3,4 százalékáért felelős: ez évi 340 millió tonnát jelent. Az amazóniai erdőirtás 80 százaléka a szarvasmarháknak szánt legelők kialakítása és a szintén az etetésükre szánt takarmányszója termesztése miatt történik. Az állattenyésztési szektor egyébként a az össz-CO2-kibocsátás 9 százalékáért felel.

Azzal tehát, hogy a termelés növelése érdekében újabb és újabb erdőket vágunk ki, hogy a helyükön takarmányt termesszünk vagy szarvasmarhát legeltessünk, nem csak az újabb mezőgazdasági gyakorlatból származó szén-dioxidot juttatjuk a levegőbe, hanem a fák által korábban megkötött CO2-t is a légkörbe szabadítjuk.

Dinitrogén-oxid

Sajnos nem említjük eleget a klímaváltozással kapcsolatban, pedig óriási benne a szerepe a dinitrogén-oxidnak. Hőmegkötő ereje háromszázszor (!) erősebb, mint a szén-dioxidnak, és a becslések szerint légköri élettartama 120 év.

Dinitrogén-oxid természetes módon is kerül a légkörbe, csak úgy, mint szén-dioxid és metán. A baj a mennyiséggel van, ami az emberi tevékenységek miatt drasztikusan növekszik. Az emberi tevékenységek közül a dinitrogén-oxid esetében a legnagyobb ludas az állattenyésztés, ami ennek a gáznak a kibocsátásáért 65 százalékban felelős, méghozzá leginkább a talajtrágyázáson és az állati ürülék kezelésén keresztül. 

Sőt, az állati ürülékből és műtrágyából származó ammónia keveredik az állattenyésztésből származó nitrogén-oxidokkal és szulfátokkal, amelyek szintén üvegházhatással bíró aeroszolokat juttatnak a levegőbe.

Egy 2019-es jelentés szerint az olvadó jégtáblák tizenkétszer több dinitrogén-oxid felszabadulásáért felelősek, mint ahogy azt eddig hittük, és ez szintén az ember által okozott felmelegedés számlájára írható. Itt válik igazán egyértelművé a károsanyag-kibocsátás dominó-effektusa.

Több billió állat kerül évente a vágóhídra, és ez a szám egyre csak nő, amely nem jelent mást, mint hogy még több erdőt kell az etetésükért kiirtani, még több trágyát kell felhasználni, és még több emésztésből és ürülékből származó gáz termelődik – évről évre.

Az állattenyésztés, a víz és a lefolyás

Az iszonyatos mennyiségű földön kívül az állattenyésztéshez rengeteg vízre is van szükség. A Föld édesvízkészletének mindössze 1 százalékát tudjuk felhasználni, és ennek döbbenetes módon 70 százaléka mezőgazdasági folyamatokra fordítódik, ennek egyharmada pedig takarmánytermesztésre.

De nem csak a felhasznált víz mennyisége sokkoló, hanem az is, hogy a milliárdnyi állat, amellyel gyakorlatilag benépesítettük a Földet, egyáltalán mekkora szennyezéssel jár a vízre nézve.

Egy felnőtt tejelő tehén kb. 52 liter ürüléket és vizeletet termel naponta. Azzal számolva, hogy kb. 264 millió tejelő tehén van egyidőben a világon, ez 140 millió hektolitert jelent – minden egyes nap. Ennek természetesen valahova kerülnie kell. 

Az állati ürülék, amely nem csak baktériumokkal és ammóniával, hanem antibiotikumokkal és hormonokkal is tele van, amelyeket életük során betegségek elkerülésére és termékenység-növelésre kapnak, beszivárog a talajba, amely nem csak a földet teszi tönkre, de mélyebbre hatolva a talajvíz-készletet is beszennyezi, illetve öntözés és esőzés által a talajból kimosódik és a környező vizekbe kerül: ezt lefolyásnak hívjuk.

Sokszor előfordul az is, hogy a hús- és tejipari farmok egyszerűen kezelés nélkül a környező vizekbe öntik a hulladékot. Emellett fontos azt is megemlíteni, hogy a hulladékgazdálkodási rendszer, beleértve az állati hulladékot feldolgozó üzemeket és a víztisztító telepeket is, egyrészt sokszor nem működik jól, másrészt pedig nincsenek olyan berendezéseik, amelyekkel az ürülék vagy a szennyezett víz hormontartalmát kezelni tudnák, így ezek sokszor visszakerülnek az édesvizekbe és a vízhálózatba is.

Rendben, de miért baj a klímaváltozás?

Amikor a klímaváltozásról folyik társadalmi beszélgetés, és eljutunk oda, hogy rendben, tehát akkor értjük a különbséget a klímaciklus és a klímaváltozás között, az egyik természetes, a másik ember által létrehozott, akkor sokszor felmerül, hogy oké, szóval kicsit felgyorsítottuk az időjárás-változást, na és akkor?

Mégis miért baj, hogy néhány fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet? Ha túl meleg van télen a kabáthoz, majd levesszük, nem igaz? Nos, nem éppen.

A következő részben megnézzük, milyen hatásai is vannak, illetve lesznek a klímaváltozásnak az elkövetkező években.

Csökkenő biológiai sokszínűség

A biológiai sokszínűség vagy biodiverzitás magára az élet sokszínűségére utal a Földön: minél több faj van egy ökoszisztémában, annál biodiverzebb rendszerről beszélhetünk. Ebbe beletartoznak a mikroorganizmusoktól kezdve a növények, a madarak, az emlősök, és minden más, ami élő.

Az ökológiában azért fektetünk akkora hangsúlyt a biodiverzitásra, mert a Föld ökoszisztémái rendkívül törékenyek: minden apró és nagy élőlénynek megvan a maga szerepe, és minél több faj esik áldozatul az ember hibájából az élőhelyvesztésnek és a klímaváltozásnak, annál nagyobb eséllyel omlanak össze a rájuk épülő életközösségek.

A tudósok úgy tartják, jelenleg a hatodik nagy kihalási krízist éljük meg a Földön: erre pontosan úgy kell gondolni, mint a legutóbbi tömeges kihalási eseményre – a dinoszauruszokéra. A különbség az, hogy mi tudunk tenni ellene; már ha akarunk.

Az elmúlt 45 évben a vadállatok 60 százaléka tűnt el a Földről; a rovarok globális tömege minden évben 2,5 százalékkal csökken. Ennek pedig nem más az oka, mint az ember: az egyre növekvő kereslet a húsra, a tejtermékekre, és a fosszilis energiára a kihalási esemény fő okozói.

Az állattenyésztésben dolgozókat a növekvő kereslet arra ösztönzi, hogy egyre több erdőt vágjanak ki, ami elveszi az ott élő állatok élőhelyét, illetve hozzájárul a klímaváltozáshoz, mivel kiszabadítja az ott tárolt szén-dioxidot, és az erdő helyét átvevő mezőgazdasági tevékenységek által üvegházhatású gázokat bocsát ki: a klímaváltozás közvetlenül is kihat az állat- és növénypopulációkra, erről a következő részekben beszélünk részletesebben.

A klímaváltozás az ökoszisztéma minden részét érinti: a szárazföldet és az óceánjainkat, a baktériumoktól kezdve a növényeken át az állatokig. Az invazív növények [nem őshonos növények, amelyeket az ember hurcolt be, és amelyek rendkívül negatív hatással bírnak új “otthonuk” biodiverzitására] és a túlnépesedő állatpopulációk, de még a csökkenő oxigénszint is mind a klímaváltozás számlájára írhatók.

Változó növényzet és albedó

A növények az ökoszisztémák fenntartásában elengedhetetlen szerepet játszanak, így tehát az emberi életben is. Az állatok számára menedékként és erőforrásként szolgálnak, szén-dioxidot nyelnek el és oxigént bocsátanak ki, javítják a talajminőséget, nekünk pedig élelmet és orvosságot adnak.

A mezőgazdaság és a fosszilis energiahordozók használata gyökeresen változtatják meg a természet berendezkedését – fontos megnéznünk tehát, ez hogyan hat a növényekre.

Vannak olyan növények, amelyek képesek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, ilyen például a sarkvidéki tundra növényzete. Mielőtt azonban erről többet beszélnénk, fontos tudni néhány dolgot.

Először is azt, hogy a sarkvidéki permafrost [állandóan fagyott talaj] a becslések szerint a világ összes talajban tárolt szénjének 50 százalékát tartalmazza. El lehet képzelni, hogy a tengerszint megemelkedésén kívül a felolvadásuk mekkora ökológiai katasztrófával járna.

Az Edinburghi Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a sarkvidéki növényzet magasabbra nő a növekvő hőmérséklet hatására. Bár ez nem hangzik úgy, mintha katasztrofális változás lenne, mégis az.

A magasabb növényzet több havat tart meg, a hó pedig szigetelésként működik a talajon, így az télen lassabban fagy be. Ha a növényzet tovább növekszik, az a permafrost olvadásának felgyorsulásával járhat.

Fontos elem az albedó is, ami annak a mértékegysége, hogy egy felület mennyire tudja a napsugarakat visszaverni. A 100%-os visszaverést 1-es számmal jelölik: a hó általában 0.8 – 0.95-ös albedóval bír.

Minél magasabb egy terület növényzete, annál alacsonyabb az albedója, és annál több sugárzást nyel el (tehát annál jobban felmelegszik). Ez tehát azt jelenti, hogy a növekvő sarkvidéki növényzet még az albedó csökkentésével is hozzájárul a jégtakaró olvadásához. 

A klímaváltozás miatt növekvő hőmérséklet jóvoltából egyébként is olvad a hó a sarkvidéken, és az így “felfedett” talaj albedója csökken, több napsugárzást nyel el, ezáltal még tovább olvasztva a hó- és jégtakarót, valamint az itt tárolt szenet kiszabadítva még inkább melegíti a légkört – ha valamire lehet mondani, hogy ördögi kör, akkor erre biztosan.

A növényeknél természetesen az éghajlati vándorlás nehezebben kivitelezhető, mint az állatoknál, így általában más megoldásra szorulnak. Ahhoz például, hogy magasabbra nőjenek, és ezáltal hűtsék magukat, a száruk legyengül.

Ez a gabonaféléknél is megfigyelhető: a gyenge szárú egyedek az erős széltől és esőzésektől könnyebben meghajlanak, eltörnek. Ezek az ültetvények sokszor kevesebb hasznot hoznak, sőt, a magjaik sokszor nem tartalmazzák a szükséges tápanyagokat.

Savasodó óceánok

A korábban említett erdőkön kívül a másik hatalmas, természetes szénelnyelőnk az óceán.  A növekvő légköri CO2-koncentráció miatt azonban savasodnak az óceánok és a tengerek, és ez óriási problémát jelent a vízi élővilágra és az emberi életre nézve is.

A tengerben feloldódó légköri szén-dioxid egy része először szénsavvá alakul a vízben, majd az így képződő szénsav-molekuláknak egy része bikarbonát-ionokká és hidrogén-ionokká választódik szét. Így ahogyan egyre inkább növekszik a légköri CO2, úgy lesz egyre savasabb a tengervíz (a pH-skálán nézve inkább semleges, hiszen a tengervíz alapvetően enyhén lúgos).

Ennek legnagyobb áldozatai a korallzátonyok, amelyek a savasodó vízben lassan elpusztulnak. Itt a számok is rendkívül fontosak: 2 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedés esetében (amit az ipari forradalom előtti időtől számolunk), a korallzátonyok 99 százaléka biztosan elpusztul majd.

A korallzátonyok értéke óriási, az állatok számára és számunkra is: a tenger mellett lakó populációkat megvédik a trópusi viharoktól és a szökőártól, a halfajok 25 százalékának pedig rejtekhelyet, szaporodóhelyet és élelmet adnak; emellett elengedhetetlen szerepük van a tengeri tápanyagkörforgásban is.

A becslések szerint a légköri oxigén 50-85 százalékát a tengeri fitoplanktonoknak köszönhetjük; ha búcsút kell intenünk a tengeri életnek, akkor búcsút kell intenünk saját magunknak is.

Állatok

A klímaváltozás az állatokat sem kecsegteti sok jóval: a melegedő időjárás felboríthatja a reproduktív ciklusokat, a vándorlást és a táplálkozási szokásokat is. A melegebb idő és a hosszabb esőzések miatt sok rovarnak, például a szúnyogoknak, hosszabbra nyúlik a párzási időszaka.

A jegesmedvéknél, a lamantinoknál és a bengáli tigriseknél már megfigyelhető, hogy nehézségekkel küzdenek a klímaváltozás miatt. A jegesmedvék egyre inkább veszítik el a táplálékukat és az élőhelyeiket az olvadó jégtáblák miatt. A lamantinok vándorlásába belezavar a hőmérséklet-változás és az egyre gyakrabban előforduló hurrikánok. A bengáli tigrisek egyre inkább kiszorulnak a természetes élőhelyeikről a növekvő vízszint miatt.

Az élőhelyvesztést nem csak közvetetten okozzuk a klímaváltozás előidézésével, hanem közvetlenül is, hiszen egyre több élőhelyet alakítunk át az állattenyésztés, a pálmaolaj és az infrastruktúra számára.

Az itt élő állatok egy része ebbe belepusztul, vagy kénytelen más helyre költözni – maga a vándorlás is veszélyt jelent az állatokra, illetve rengeteg állat azért pusztul el, mert nem tud alkalmazkodni az új élőhelyéhez; sokszor azért, mert az egyre szűkülő élettérbe kényszerült állatok között túl nagy az erőforrásokért való verseny.

Az orángutánok, jaguárok, óriáspandák, delfinek és rinocéroszok csak néhány a sok faj közül, amely a kihalás szélén áll. A világ legnagyobb emlősét, a kék bálnát is a kihalás fenyegeti, méghozzá a bálnavadászat miatt.

Vannak fajok, mint például a macskabagoly, amely, bár láthatóan alkalmazkodik a klímaváltozáshoz a mérete és a kinézete változtatásával, ez egy olyan tulajdonság, amit “műanyag” vagy nem öröklődő tulajdonságnak nevezünk, mert az utódaik nem fogják örökölni.

Az állatok és a növények alkalmazkodókészsége limitált, és semmiképp nem legyinthetünk, hogy “a természet majd elintézi”, mert ami jelenleg történik, az nem természetes.

Közelgő élelmiszerválság

A klímaváltozás azoknak sem jó hír, akiket nem érdekel az állatok, a növények, vagy a veszélyeztetett helyeken élő emberek sorsa. A változó időjárás kiszámíthatatlan következményekkel fog járni az élelmezésre nézve is.

Ha nem állítjuk meg a klímaváltozást, a rovarok túlzott jelenléte és növénybetegségek miatt olyan alapterményeket veszíthetünk el, mint a kukorica, a búza és a rizs. Ez a három termény a világ kalóriafogyasztásának 42 százalékáért felelős.

A Washingtoni Egyetem klímakutatója, Curtis Deutsch megdöbbentő adatokat közöl:

A rovarok kártevése miatt jelenleg minden 12. vekni kenyér kárbavész (még mielőtt elkészülne). Ha a klímaváltozás így folytatódik, a század végére ez több, mint duplájára fog nőni.”

A rovarok nem csak megeszik a termést, hanem különböző gombás és bakteriális fertőzéseket terjesztenek, amikkel akár egész növénypopulációkat irthatnak ki.

A növekvő átlaghőmérséklet tehát nem csak a termények növekedésére van hatással, hanem bizonyos kórokozók reprodukciós sebességére és súlyosságára is.

És nem csak a búza, a kukorica és a rizs érintettek: a krumplit és szójababot termesztő gazdák is hatalmas veszteségekről számoltak be az elmúlt években.

Bár a fejlett országokban talán képesek lennénk ezt a hiányt pótolni, a fejlődő világra nézve ez véges lenne, mert ezek az országok az emberek élelmeztetésének nagy részét ezekből a terményekből fedezik. A meleg időjárás önmagában nem hangzik katasztrofálisnak, de a terményekre nézve mégis az. Azokon a helyeken, ahol a klímaváltozás tönkreteheti az alapterményeket, háborús helyzet alakulhat ki.

Az állati termékek előállításával sokkal több üvegházhatású gáz termlődik, mint azok növényi alternatívái által: gondoljunk itt pl. a tehéntejre a zabtejjel szemben, vagy a húsra a növényi fehérjeforrásokkal (bab, borsó, stb.) szemben.  Az egyetlen ésszerű megoldás az, ha átállunk ezeknek a termékeknek a fogyasztására, és arra ösztönözzük a politikusokat és a mezőgazdasági ipart is, hogy ebbe az irányba haladjunk a jövőben.

A mi felelősségünk, hogy kialakítsunk egy átfogó stratégiát, amivel a klímaváltozást enyhíteni tudjuk – a bolygó összes lakójának érdekében.



Számomra hatalmas segítséget jelentettek és jelentenek a magyar Flavon zöldség-gyümölcs-növényi olaj vegán esszenciák, melyek mind a komplex és kiegyensúlyozott tápanyagbevitelben sokat segítenek, mind a mai rohanó, pörgös életmód mellett gyors és azonnali megoldást tudnak nyújtani. Ismerd meg a termékeket itt és használd Te is a mindennapokban – akár a vegán próba-hónap idején, akár azon kívül!

Itt tudod megvásárolni!



Mik azok a funkcionális élelmiszerek? Nézd meg itt!

Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!

A Flavon termékeket itt tudod részletesebben megismerni!

Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsaán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?

Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!




Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:

Hoffmann Mónika

Tel.: +36-70/61-36-917

E-mail: teiranyitodazeleted@gmail.com

Skype: monikahoffmann87

Facebook: www.facebook.com/monikahoffmann87



Az oldalon található információk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek. Nem helyettesíthetik szakember véleményét, a velük való személyes megbeszélést és kivizsgálást. Nem adhatnak választ betegségekkel illetve azok gyógymódjaival kapcsolatos kérdésekre. Az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a vegyes étrendet és az egészséges életmódot.

A növényi étrend egészségügyi előnyei

Sokszor megkapom a kérdést, hogy a növényi alapú táplálkozásnak ugyan mi értelme van? Be lehet-e juttatni minden tápanyagot? (Erről itt írtam bővebben) Egészségügyileg van-e bármi előnye, ennek a táplálkozási szokásnak? Nos, a válsz: van, de még mennyire!

Amióta én csak növényi alapanyagookból készült ételeket fogyasztok, nagyon sok pozitív változás történt az egészésgügyi állapotomban: jelentős súlytöbblettől szabadultam meg, szebb és tisztább lett a bőröm, erősebb és szebb a hajam és a körmeim, jobb és kiegyensúlyozottabb az emésztésem, anyagcserém (megszűnt az étkezés után túlterhetlség érzése), a tej elhagyását követően megszűnt egy aekcémás problémám. Összességében sokkal fittebb, vitálisabb, energikusabb és fiatalosabb vagyok 🙂

Egy biztos: függetlenül attól, hogy növényi alapú, vagy vegyes, állati eredetű termékeket is tartalmazó étrendet folytatunk, a tudatos tápanyag utánpótlásra minden esetben szükség van!

Nekem ebben a magyar vegán Flavon termékek adják a legnagyobb támogatást: tiszta gyümölcs-zöldség-növényi olaj esszenciák!
Miért? Tudd meg itt!

A tudományos cikkekel is alátámasztott 6 legjellemzőbb egészségügyi előnyt itt most összefoglalom Neked:

(forrás)



1. A vegán étrend gazdagabb egyes tápanyagokban, mint a hagyományos táplálkozás

Ha a megszokott, vegyes étrendről áttérsz a növényi étrendre, akkor elhagyod a húst és más állati eredetű termékeket, ezáltal nagyobb hangsúlyt helyezel az egyéb táplálékforrásokra.

Teljes értékű növényi étrend esetén ezek az alapanyagok veszik át az állati termékek helyét: gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek, gombák, hüvelyesek, babfélék, diófélék, olajos magok.

Mivel ezek az ételek a vegánoknál sokkal gyakrabban szerepelnek, mint a hagyományos étrendet követőknél, ezért a vegánok egyes tápanyagokból nagyobb mennyiséghez jutnak.

Például jó néhány kutatás igazolta, hogy a vegán étrend gazdagabb rostokban, antioxidánsokban és hasznos növényi anyagokban. A növényi étrendben több a kálium, a magnézium, a folát, és az A, C, E vitaminok. (1) (2) (3) (4)

Azonban nem minden növényi étrend egyforma! Az igazán rosszul összeállított vegán étrend hiányos lehet B12 vitaminban, vasban, jódban vagy cinkben. (5) Ezért ajánlatos kerülni a tápanyagban szegény ételeket, illetve változatosan étkezni, miután étrendet váltottál.

KÖVETKEZTETÉS: A teljes értékű növényi étrend tápanyagokban gazdagabb, mint a hagyományos étkezés. De fontos, hogy meggyőződj róla, hogy minden fontos tápanyaghoz hozzájutsz.

2. Fogyás vegán étrenddel

Sokan azzal a reménnyel váltanak vegán étrendre, hogy így majd könnyebben leadják a súlyfelesleget. Ez valóban jó érv a növényi étrendre. Tapasztalatokon alapuló vizsgálatok kimutatták, hogy a vegánok általában vékonyabbak és alacsonyabb a testtömeg-indexük. (6) (7)

Ráadásul randomizált, kontrollált vizsgálatok (a vizsgálatoknak legmegbízhatóbb formája) igazolták, hogy a növényi étrend sokkal hatékonyabb a súlycsökkentésben, mint más egyéb étrendek. (8) (9) (10)

Egy 18 hétig tartó vizsgálatban a résztvevőknél a vegán étrend 4,2 kilóval nagyobb fogyást eredményezett, mint a kontrollcsoportnál. (9)

További érdekesség, hogy a vegánok többet fogytak azoknál, akik kalóriamegszorításos étrenden voltak. A vegánok jóllakásig ehettek, mégis csökkent a testsúlyuk. (10) (11)

Sőt, egy nemrég készült tanulmány szerint öt különböző étrendnél a súlycsökkenést tekintve a vegán étrend éppen olyan jól teljesített, mint a szemi-vegetáriánus és a vegyes étrend. (12)

Még azoknál is kicsivel több súlycsökkenéssel jár a növényi étrend, akik nem követik egészen pontosan.

Érdemes megnézni ezt a (magyar felirattal is elérhető) előadást az egyik leghitelesebb orvostól, Dr. Michael Gregertől:

KÖVETKEZTETÉS: A növényi étrend természetes módszer lehet a fogyásra, úgy, hogy nem is kell drasztikusan csökkenteni a kalóriabevitelt.

3. Vércukorszint csökkentése és a veseműködés javítása vegán étrenddel

A növényi étrend előnyös a kettes típusú cukorbetegségben szenvedők számára, és azoknak is, akiknek csökkent a veseműködésük.

A vegánoknak általában alacsonyabb a vércukorszintjük, nagyobb az inzulinérzékenységük és 50-78%-kal kisebb az esélyük a kettes típusú diabétesz kialakulására. (13) (14) (15) (16)

A kutatások azt is kimutatták, hogy a cukorbetegeknél a vegán étrend alacsonyabb vércukorszintet eredményezett, mint azok az étrendek, melyeket az Amerikai Dietetikusok Szövetsége, az Amerikai Szívgyógyász Szervezet és a Nemzeti Koleszterincsökkentő Oktatóprogram javasol.

Egy kísérletben a vegán étrendet követők 43%-a tudta lecsökkenteni a diabéteszre szedett gyógyszeradagját, ezzel szemben az Amerikai Dietetikusok Szövetsége által ajánlott étrendet követőknek csak 26%-a volt erre képes. (17)

Más tanulmányok arra adnak bizonyítékot, hogy akik a húst növényi fehérjeforrásokkal helyettesítik, azok csökkentik a vesebetegségek esélyét. (18) (19) (20) (21) (22)

Ráadásul akik vegán étrenden élnek, megszabadulhatnak a polineuropátia tüneteitől, mely a cukorbetegség gyakori és komoly szövődménye és égő, éles fájdalmakat okoz. (23)

KÖVETKEZTETÉS: A vegán étrend csökkenti a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. Hatékony megoldás a vércukorszint csökkentésére és segít elkerülni egyéb egészségügyi problémák fellépését.

4. A vegán étrend csökkenti bizonyos daganatos betegségek kialakulásának esélyét

Az Egészségügyi Világszervezet (röviden WHO) szerint a daganatos betegségek egyharmada elkerülhető lenne megfelelő óvintézkedésekkel, melyekhez az étrend is odatartozik.

Példának okáért a napi szinten fogyasztott hüvelyesek a vastagbélrák kockázatát 9-18%-kal képesek csökkenteni. (24)

A kutatások azt is kimutatták, hogy napi 7 adag zöldség és gyümölcs fogyasztása 15%-kal csökkenti a rák által bekövetkezett halálesetek esélyét. (25)

A vegánok általában több hüvelyest, zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint a vegyes étrendet követők.

Ez magyarázatot ad arra, hogy miért találta igaznak 96 tanulmány is a fenti állítást a rák általi halálozások 15%-os csökkenésével kapcsolatban. Sőt, mi több, a vegán étrend szójában is gazdagabb, mely az emlőrákkal szemben nyújt védelmet. (7)

Bizonyos állati eredetű ételek kerülése csökkenti a prosztata- a mell- és a vastagbélrák kockázatát.

A növényi étrendben nem szerepelnek füstölt és feldolgozott hústermékek, illetve magas hőmérsékleten elkészített húsok, melyekről tudjuk, hogy rákkeltő hatásúak. A vegánok a tejtermékeket is kerülik, melyek több tanulmány szerint növelik a prosztatarák kialakulásának esélyét. (26)

Másfelől léteznek olyan tanulmányok, melyek a tejtermékek védőhatását igazolják egyes daganatfajtáknál, mint például a vastagbéldaganatok. Ezért valószínűleg nem a tejtermékek azok az élelmiszerek, melyek a vegánoknál a rákkockázat csökkentéséhez hozzájárulnak.

Fontos megjegyezni, hogy a kutatások többsége tapasztalati alapon készült. Szinte lehetetlen egész pontosan kimutatni, hogy a vegán étrend mely faktora járul leginkább hozzá a vegánok alacsonyabb rákkockázatához.

Mindazonáltal, amíg pontosabb adatokhoz nem jutunk, addig is érdemes megemelni a friss gyümölcsök, zöldségek és hüvelyesek arányát az étrendünkben, és csökkenteni a füstölt, feldolgozott és túlfőzött hústermékek fogyasztását.

KÖVETKEZTETÉS: a vegán étrend egyes összetevői csökkentik a prosztata- az emlő- és a vastagbélrák kockázatát.

5. A növényi étrenddel mérsékelhetjük a szív- és érrendszeri betegségek veszélyét

A friss gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek, rostdús ételek fogyasztásával csökken a szívbetegségek előfordulása. (27) (28) (29) (30)

Ezeket az ételeket nagy mennyiségben kell fogyasztani egy jól megtervezett vegán étrend részeként.

Tapasztalati alapon folytatott tanulmányok bizonyítják, hogy a vegán, a vegetáriánus és a hagyományos étrendet összehasonlítva a vegánok 75%-kal kisebb kockázattal számolhatnak a magas vérnyomás kialakulásának tekintetében. Sőt, a vegánok 42%-kal kisebb valószínűséggel halnak meg szívbetegségekben. (20)

Randomizált kísérletek szerint a vegán étrend sokkal hatékonyabb a vércukorszint csökkentésben, az LDL- és az összkoleszterinszint mérséklésében, mint az egyéb étrendek. (31)

A szívbetegségek csökkenéséhez összességében hozzájárul, hogy vegán étrenddel mérséklődik a vérnyomás, csökken a koleszterinszint és a vércukorszint.

Az össznépesség étrendjét nézve a vegánok több teljes értékű gabonát és olajos magot fogyasztanak – mindkettő nagyon jó hatású a szív egészségének. (32)

KÖVETKEZTETÉS: A növényi étrend támogatja a szív egészségét mindazon tényezők csökkentésével, melyek a szívbetegségek kialakulásáért felelősek.

6. A növényi étrend csökkenti a reumatoid arhritisben szenvedők fájdalmát

Egyes tanulmányok szerint a növényi étrend pozitív hatást gyakorol az arthritis különböző fajtáira.

Egy kísérletben véletlenszerűen kiválasztottak 40 résztvevőt, egy részük 6 héten keresztül áttért a hagyományos étrendről vegánra, másik részük maradt a megszokott étrendjénél.

Azok, akik vegán étrendre váltottak, magasabb energiaszintről és jobb általános állapotról számoltak be, mint a többiek. (33)

Két másik tanulmány a természetes probiotikumokban gazdag, nyers növényi étrend reumatoid arthritisre gyakorolt hatását vizsgálta.

Mindegyik tanulmány végeredménye az lett, hogy a vegán csoport nagyobb javulást mutatott a fájdalmak, ízületi gyulladás és reggeli végtagmerevség tekintetében, mint azok, akik hagyományos, vegyes étrendet követtek. (34) (35)

KÖVETKEZTETÉS: Sok tanulmány állítja, hogy a teljes értékű növényi étrenddel a betegnek csökkennek vagy elmúlnak bizonyos ízületi gyulladásai, fájdalmai és növekszik a jólléte.



Számomra hatalmas segítséget jelentettek és jelentenek a magyar Flavon zöldség-gyümölcs-növényi olaj vegán esszenciák, melyek mind a komplex és kiegyensúlyozott tápanyagbevitelben sokat segítenek, mind a mai rohanó, pörgös életmód mellett gyors és azonnali megoldást tudnak nyújtani. Ismerd meg a termékeket itt és használd Te is a mindennapokban – akár a vegán próba-hónap idején, akár azon kívül!

Itt tudod megvásárolni!



Mik azok a funkcionális élelmiszerek? Nézd meg itt!

Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!

A Flavon termékeket itt tudod részletesebben megismerni!

Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsaán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?

Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!




Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:

Hoffmann Mónika

Tel.: +36-70/61-36-917

E-mail: teiranyitodazeleted@gmail.com

Skype: monikahoffmann87

Facebook: www.facebook.com/monikahoffmann87



Az oldalon található információk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek. Nem helyettesíthetik szakember véleményét, a velük való személyes megbeszélést és kivizsgálást. Nem adhatnak választ betegségekkel illetve azok gyógymódjaival kapcsolatos kérdésekre. Az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a vegyes étrendet és az egészséges életmódot.

Két ismert finomság: sárgarépa és acerola – Peak Future összetevők 3.

Ahogy ígértem, folytatom az új, innovatív Flavon Peak Future összetevőinek bemutatását 🙂

Ebben a videóban két olyan összetevőt ismersz meg, amelyekkel már találkozhattál korábbi Flavon termékekben: az egyik a sárgarépa, a másik az acerola.

Az acerola megtalálható a Flavon Max Plus termékben, míg a sárgarépa a Flavon Green és a Flavon Green Plus termékekben. 🙂

Mit tud ez a két összetevő? Mitől különlegesek?
Tudd meg a videóból!


Ismerd meg részletesen a SÁRGARÉPÁT!

MAGAS TÁPANYAG TARTALOM: egyik legmagasabb béta-karotin forrás, ami az A-vitamin elővitaminja; A, B komplex, C, E, G és K vitaminokat, kalciumot, káliumot, nátriumot, foszfort, vasat, magnéziumot, krómot, sót tartalmaz

IMMUNRENDSZER: fokozza a csecsemőmirigy működését, ezáltal immunserkentő hatású; erős antioxidáns; gyulladásgátló és daganatmegelőző hatású, ízületi gyülladások leküzdése

DAGANAT: erős gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatásával hozzájárul a daganatos betegségek javulásához. Klinikai vizsgálatok igazolják támogató hatását több ráktípusnál: tüdő, légúti, bőr, méhnyak, gyomor, vastagbél, hasnyálmirigy, gége, nyelőcső, prosztat, hólyag

EMÉSZTÉS, HASNYÁLMIRIGY: magas rost tartalma és vízmegkötő képessége segít az emésztésben, az optimális bélmozgásban, méregtelenítésben; kiváló fogyókúra esetén, ill rágcsálnivalónak; segít az optimális koleszterinszint kialakításban; serkenti a mellékvesék működését és ez által a hasnyálmirigy működését is

•Segíti a csontozat és fogazat fejlődését, egészségének megóvását; bőrkiütések és bőrproblémák ellen hatásos

•Javítja a látást, erősíti a szemet, javítja a szürkületi vakságot


Ismerd meg részletesen az ACEROLÁT!

SZUPERÉLELMISZER: C-vitamin bomba; magas A-, B1-, B2-, B3-, B5- és B9-vitamin tartalma, továbbá réz, kálium, magnézium, cink, foszfor és vas tartalma is

ERŐS ANTIOXIDÁNS: csökkenti a gyulladásos-, daganatos- és érrendszeri betegségek kockázatát, valamint hozzájárul a gyógyulásukhoz; optimalizálja az immunrendszert, jelentősen javítja testünk ellenálló-képességét; segít az allergiás tünetek enyhítésében és kialakulásuk megelőzésében; légúti megbetegedések, vírus- és baketirális megbetegedések kivédésében jelentős segítség

ERŐTELJES DAGANATELLENES HATÁSÚ: lassítja a daganatos sejtek növekedését, szaporodását; klinikai vizsgálatok igazolják jótékony hatását pl tüdő, petefészek

GYORSÍTJA A GYÓGYULÁST: remek fertőtlenítő, műtétek előtt és lábadozáskor sokat segít; szájüregi és hugyúti problémák megelőzésére és kezelésére kiváló

SZÍV-ÉRRENDSZER: vérszegénység ellen kiváló (vegetáriuánus és vegán táplálkozás esetén kifejezetten ajánlott); erősíti az érfalat; koleszterinszint optimalizáló; érszűkület megelőzés

TESTSÚLY KONTROLL: alacsony kalória tartalmú és magas víztartalmú; zsírégető és kíméletes vízhajtó hatású

EMÉSZTŐRENDSZER: segítséget nyújt hasmenés, ill székrekedés esetén; magas rost tartlma segíti a megfelelő emésztést; prebiotikus hatású – támogatja bélflóra egészségét és az immunrendszer optimális működését; segíti a méregtelenítést; puffadás, émelygés, alhasi görcsök ellen kiváló; paraziták kihajtását is segíti

MÁJ: támogatja a máj méregtelenítési funkcióját; segít az alkohol lebontásában

•Optimalizálja VÉRCUKOR szintet

MOZGÁS SZERVRENDSZER: erősíti izmokat és izületeket, izomgörcsök ellen kiváló

SZEM: javítja a látást, pozitív hatással van a retinára

AGY: támogatja agy és idegrendszer működését, javíthatja a memóriát

MEGSZÉPÍTI A BŐRT: narancsbőr ellen; anti-aging hatás; haj és köröm erősítő




Mik azok a funkcionális élelmiszerek? Nézd meg itt!

Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!

A Flavon termékeket itt tudod részletesebben megismerni!

Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsaán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?

Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!




Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:

Hoffmann Mónika

Tel.: +36-70/61-36-917

E-mail: teiranyitodazeleted@gmail.com

Skype: monikahoffmann87

Facebook: www.facebook.com/monikahoffmann87

Az oldalon található információk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek. Nem helyettesíthetik szakember véleményét, a velük való személyes megbeszélést és kivizsgálást. Nem adhatnak választ betegségekkel illetve azok gyógymódjaival kapcsolatos kérdésekre. Az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a vegyes étrendet és az egészséges életmódot.

Különleges növényi olajok – Peak Future összetevők 2.

Ahogy ígértem, folytatom az új, innovatív Flavon Peak Future összetevőinek bemutatását 🙂

Ma azokat a különleges növényi olajokat fogom bemutatni, amik a Future egyediségét, ill az egész Peak termékcsalád innovatívságát adják 🙂

A növényi olajok jelentőségéről, hogy miért jobb ezeket fogyasztani, mint a halolajakat, ebben a cikkben írtam, olvasd el mindenképp!

Az előző bejegyzésemet, melyben azokat az összetevőit mutattam be a Future-nek, amikkel már találkozhattál korábbi Flavon termékeinkben, itt találod!

A Future, csak úgy, mint a Fruit és a Veggie, összesen 3 féle növényi olajat tartalmaz. Az egyik, amiről előző cikkemben is írtam, a dióolaj.
A másik két növényi olaj pedig: tökmag olaj és feketeribizli magolaj! 🙂

Mit tud ez a két olaj? Mitől különlegesek?
Tudd meg a videóból!

Most pedig, ahogy ígértem a videóban, ismerjük meg részletesen, hogy mit tud ez a két növényi olaj! 🙂

TÖKMAG OLAJ

TÁPANYAGOKBAN GAZDAG: A-, B1-, B2-, B3-, B6-, C-, D-, E-vitamin; kálium, kalcium, magnézium, foszfor, vas, cink, nátrium, mangán, réz és szelén.
KIVÁLSZTÓ SZERVRENDSZER: segít a hugyhólyag problémáknál, felfázás, vizelési problémák; fertőtleníti hugyutakat
ERSŐS ANTIOXIDÁNS ÉS GYULLADÁS CSÖKKENTŐ: erősíti és serkenti az immunrendszert, védi a sejteket és a szöveteket
PROSZTATA: problémák megelőzés; nagyobbodással járó kellemetlen tünetek enyhítése, daganat megelőző; fokozza a libidót
VÁRANDÓSSÁG: segít megelőzni korai szakaszban spontán vetélést
SZÍV-ÉRRENDSZER: koleszterin szint optimalizálás; érfalak rugalmassága; erősíti szivet, tisztítja a vért, javítja a keringést az agyban is, így jó hatással van memóriára; megelőzi érelemeszesedést
MÉREGTELENÍTÉS: segít a szervezet optimális sav-lúg egyensúlyát kialakítani, támogatja a máj méregtelenítési folyamatait
EMÉSZTÉS: emésztőrendeszeri betegségek optimalizálása: reflux, puffadsá, hasigörcs, émelygés; segít eltávolítani szájban lévő baktériumokat és a nyelvről a lerakódásokat. Fogyókúra esetén hatásos segítség – segít a zsírok bontásában
BŐR: vitalizálja és egészségessé teszi a bőrt és a hajat; gyógyítja a sérült és gyulladt bőrfelületet;  erősíti és feszesíti a kötőszövetet
AGY: erősíti az idegrendszert, hatásos lehet depresszió ellen; növeli a fizikai és szellemi állóképességet
IMMUNRENDSZER: lassítja az öregedési folyamatokat; betegségek után gyorsabb felépülést segíti
ALVÁS: segít az alvásban, főleg babáknál

FEKETERIBIZLI MAGOLAJ

OMEGA ZSÍRSAVAK: Ideális omega 6:3 zsírsavarány (2,5) – segít a szervezetben az ideális egyensúlyt kialakítani, gyulladás csökkentő hatás, szív-érrendszeri védelem, daganat megelőzés, optimális vércukor anyagcsere
KIMAGASLÓ TÁPANYAG SZINT: nagyon magas E- és C-vitamin koncentráció, jelentős B1-, B2-vitamin, karotin, kalcium, vas
ERŐS ANTIOXIDÁNS: GYULLADÁS csökkentő és DAGANATELLENES hatású; optimalizálja az immunrendszer működését; kifejezetten jó hatású autoimmun betegségeknél
SZÍV-ÉRRENDSZER: segít a vérképzésben, vashiányos vérszegénységben; magas koleszterin- és vérzsít szintet csökkenti; csökkenti az érelmeszesedés kockázatát. Vérnyomás optimalizálás
MÉREGTELENÍTŐ és vízhajtó hatású, segíti a bélflóra optimális állapotát kialakítani. Erős vírus- és baktérim ellenes hatású
•Csökkenti a krónikus fájdalmakat, pozitív hatását mutatták ki ÍZÜLETI gyulladás, reuma, prosztatarák vonatkozásában, ill a menopauza tüneteinek enyhítésében.
•Nemrég Parkinson-kór ellenes és az időskori demenciát megelőző hatását is felfedezték
SZÉPSÉG: haj, bőr és köröm tápláló, segíti a kreatinképződést, psoriasis, ekcéma ellen segítség; lassítja a ráncosodási és öregedési folyamatokat




Mik azok a funkcionális élelmiszerek? Nézd meg itt!

Miért fontos a tudatos egészségmegőrzés? Nézd meg itt!

A Flavon termékeket itt tudod részletesebben megismerni!

Napra kész infókat akarsz az egészséges életmód és a Flavon termékek hatásai, újításai kapcsaán? Tudni akarod milyen előnyöd származik a tudatos étrend-kiegészítésből és életmódból? Miért pont a Flavon a legjobb választás ehhez?

Iratkozz fel hírlevelemre, és megkapod a válaszokat!




Kérdéseiddel vedd fel velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:

Hoffmann Mónika

Tel.: +36-70/61-36-917

E-mail: teiranyitodazeleted@gmail.com

Skype: monikahoffmann87

Facebook: www.facebook.com/monikahoffmann87

Az oldalon található információk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek. Nem helyettesíthetik szakember véleményét, a velük való személyes megbeszélést és kivizsgálást. Nem adhatnak választ betegségekkel illetve azok gyógymódjaival kapcsolatos kérdésekre. Az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a vegyes étrendet és az egészséges életmódot.