Ezek a struktúrák folyamatos kopásnak vannak kitéve, ugyanakkor állandóan regenerálódnak is. Ezért folyamatosan tápanyagokra, hatóanyagokra van szükségük, amit csak a magas biológiai értékű, lehetőleg minél természetesebb állapotú élelmiszerek képesek biztosítani. De a tápanyagellátás testünk alapfunkcióinak teljesítőképességétől is függ.

 

Az egészséges és jó teljesítőképességű emésztőrendszer és szív-keringés rendszer például alapvető feltétele annak, hogy a tápanyagok a belekből felszívódva eljussanak a véráramba, innen pedig az érrendszeren keresztül a sejtekbe. Ugyanígy természetesen az anyagcsere végtermékeit és a bomlástermékeket is el kell a sejtektől szállítani.

 

 

Az elsalakosodás zavarja a tápanyagellátást

Mindeme folyamatokban a kötőszöveteknek fontos szerep jut. A kötőszöveteken keresztül jut el az oxigén és sok fontos tápanyag a sejtekhez. Ugyanakkor szűrő funkciót is ellát, amennyiben mindent elraktároz és megsemmisít, illetve elszállít, ami szervezetünket terheli: szén-dioxidot, feldolgozatlan élelmiszer-alkotóelemeket, savakat, idegen anyagokat, mérgeket (pl. növényvédőszer-maradványokat, élelmiszer-adalékokat), valamint baktériumokat, vírusok toxinjait. A helytelen táplálkozás vagy túltápláltság túlterheli kötőszöveteink felvevő- és feldolgozóképességét, amit a természetgyógyászat „elsalakosodásnak” nevez. Mindez károsan befolyásolja a tápanyagok szállítását, eljuttatását a sejtekhez, a szervekhez és az ízületekhez is, illetve az ízületeken belüli anyagáramlást is.

 

 

Az elsalakosodás különösen erőteljesen érinti a véredényekkel gazdagon behálózott szövetet, amely az ízületi tok belső rétegét alkotja – ez az ún. synovialis réteg. Ez termeli a hialuronsavban gazdag ízületi folyadékot, a synoviát, amely táplálja a porcot, ugyanakkor kenőanyagként csökkenti a súrlódást és az ízületi felszínek kopását. A porcnak nincs saját vérellátása, nem futnak benne erek. A 3-5 mm vastag porcréteg, amelynek a felülete szinte tükörsima, olyan, mint egy szivacs. Ha terhelés, nyomás éri, összenyomódik és kipréselődik belőle minden anyagcsere-végtermék, ami így az ízületi folyadékba, a synoviába jut. Ha megszűnik a terhelés, synoviát szív magába, így jut hozzá a fontos tápanyagokhoz. A rendszeres mozgáskor keletkező terhelés és tehermentesítés, a megfelelő tápanyagellátással kombinálva a porcok egészségének bázisát alkotja.

 

A helytelen táplálkozás hatására károsodik a porc

A porcsejtek képesek kijavítani a károsodásokat, amelyek például sérüléskor lépnek fel: porcot termelnek, amelyek kitöltik az apróbb sérüléseket, hiányokat. A porc kb. 80 százalékban vízből, 20-ban vázfehérjékből (kollagénrostok), cukor-fehérje vegyületekből (proteoglikánok és glikoproteinek) áll. A hosszú ideig tartó helytelen táplálkozás és elsavasodás következtében azonban megváltozik a porcok összetétele, elvesztik rugalmasságukat, vitalitásukat, simaságukat és regenerálódási képességüket.

 

Ezzel megkezdődik az ördögi kör. A porc felülete durvává válik, apró szilánkok válnak le róla, és hajszálrepedések keletkeznek a felületén. Gyulladások és duzzanatok (ízületi ödéma) alakulnak ki az ízületben, amelyek tovább pusztítják a porcot. Ennek következtében az ízületi rés beszűkül, ami nem csak a porc táplálását, anyagcseréjét rontja, hanem a szalagok és az ízületi tok feszességét is, ezzel egy időben ezeknek az ízületeket stabilizáló hatását is.

 

 

Előrehaladott stádiumban mindeme degeneratív, kopásos folyamatok hatására a porc teljesen elkophat, eltűnhet a csont ízületi felszínéről. Ekkor a csont a csonthoz dörzsölődik, ami fájdalmas, a csont ugyanakkor megvastagodik, amitől az ízület merevvé válik. Ezek a folyamatok holisztikus kezelésekkel lefékezhetők vagy teljesen leállíthatók.

 

 

A fölös kilók nagy terhelést jelentenek

Az ízületi panaszok szempontjából jelentős kockázati tényezőt jelent a túlsúly. Hatására fokozódik az ízületek kopása, hiszen nagyobb nyomás nehezedik rájuk. Ráadásul a zsírszövetek gyulladásos mediátoranyagokat, ún. citokineket (pl. tumornekrózis-faktor alfa, interleukin- 6) termelnek. Ezek nem csak a gyulladáshajlamot növelik, de hatásukra emelkedik a vérzsírok, a vércukor és a vér húgysavszintje is, valamint a vérnyomás. Mindez hosszabb távon a véredények elmeszesedéséhez vezet, ami nagymértékben rontja a vérellátást, többek között az ízületekben is. Artrózis esetén tehát minden esetben arra kell törekedni, hogy a páciens lefogyjon. Ez lehetőleg ne tiltással, folyamatos kalóriaszámlálással és irreális célok kitűzésével történjen, hanem csökkentett kalóriatartalmú, teljes értékű étrend segítségével, amely ízlik a páciensnek és figyelembe veszi egyéni igényeit. A jelszó így hangzik: Próbáljon ki új ízeket ahelyett, hogy a megszokottat megtiltaná magának.

 

A vegetáriánus étrend gyulladásellenes hatású

Számos tanulmány igazolja, hogy a teljes értékű vegetáriánus étrend hatékonyan enyhíti a tipikus artrózisos tüneteket, mint az ízületek reggeli merevsége, az elinduláskor, illetve terheléskor jelentkező fájdalom, az ízületi duzzanatok és fájdalmak, valamint a gyulladások. Különösen ajánlható az étrendben jelentősen növelni a zöldségek és saláták, valamint a gyümölcsök arányát.

 

A fogyás érdekében minden étrendben hatszor annyi zöldség, saláta vagy gyümölcs legyen, mint teljes őrlésű gabonából készült étel vagy hüvelyes. Egy étel például 250-300 g zöldséget vagy gyümölcsöt, valamint 40-50 g (mindig szárazon mérve) főtt tésztát, rizst, kölest, quinoát, zabpelyhet vagy lencsét tartalmazzon.

 

 

A zöldség, illetve saláta a burgonyához (héjában főtt, vagy héjában, sütőben sütött, olajmentesen elkészítve) képest is domináljon, azaz a burgonya mennyisége ne haladja meg a 200 g-ot. Ha szószt készítünk, a zöldségeket tejjel (zab-, rizs- vagy szójatej) vagy vízzel pürésíthetjük. A gyorsan elkészíthető egytálételek mellett a zöldségekből készített zöldség-gabona fasírtok, felfújtak, rétesek és sós sütemények is fogyaszthatók.

 

A növényi bázisú táplálkozás egy sor előnyt nyújt:

Ellátja testünket fontos növényi hatóanyagokkal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal, amelyek erősítik a kötőszöveteket, javítják a csontok, porcok és az ízületek lágy szöveteinek anyagcseréjét. Gyulladásellenes, immunrendszert erősítő, antibakteriális és antioxidáns tulajdonságainak köszönhetően semlegesíti a porcokat károsító szabad oxigéngyököket, amelyek ízületi gyulladás közben, illetve sérülések következtében termelődnek.

 

A növényi étrend szegény purinokban, amelyekből a szervezetben húgysav keletkezik. Ha éveken keresztül sok purinnal terheljük szervezetünket, az egy idő után nem tud megbirkózni a felgyülemlő mennyiséggel. A vérben emelkedik a húgysavszint, amely a vesében, a kötőszövetekben és az ízületekben kristályos formában lerakódik. Ezt a betegséget nevezzük köszvénynek. A köszvényes ízületi gyulladások tovább gyorsítják a porc kopását. Purinterhelés szempontjából problémás ételek: a hús, a felvágottak és főképp a belsőségek, de a hal, a tasakos levesek és szószok is, valamint a kólák és az alkohol, különösen a sör.

 

Kedvezően befolyásolja a csontjaink és ízületeink szempontjából is fontos sav-bázis  egyensúlyt úgy, hogy a kötőszövetekben lerakódott savakat semlegesíti és elősegíti azok kiürítését. Ha étrendünk túlságosan bőséges vagy túl sok állati fehérjét, cukrot, finomlisztet tartalmaz, amihez ráadásul sok alkoholt, kávét, cukros üdítőt iszunk, a keletkező savak mennyisége meghaladja a vesék, a tüdő és a máj pufferkapacitását. A savfelesleg a kötőszövetekben rakódik le és a fentiekben ismertetett folyamatokat indítja meg.

 

 

A növényi ételekben nincs arachidonsav (omega-6 zsírsav), amelyből a civilizált társadalmak tagjai az ajánlott mennyiség többszörösét fogyasztják el mindennap. E zsírsav, tartósan túladagolva, felhalmozódik a sejtekben, ami az ízületek nagy terhelésnek kitett helyein kedvez a gyulladásos folyamatok kialakulásának.

 

 

Az arachidonsav gyulladást okoz

Az arachidonsavban gazdag élelmiszerek főképp állati zsírok (elsősorban a disznózsír), valamint a kolbászfélék, belsőségek, tojás (főképp a sárgája), a hús, a zsíros tejtermékek és sok hal (tonhal, makréla, lazac). A halak ugyanakkor sok gyulladásellenes hatású omega-3 zsírsavat (EPA és DHA) is tartalmaznak, ezért a hússal és a felvágottakkal szemben ezeket kell előnyben részesíteni.

 

Kiváló növényi omega-3 zsírsavforrás (alfalinolénsav) a lenmag és a kendermag, a dió, a repce és a perilla olaja. Utóbbi az Ázsiában honos perilla nevű növény magjából készül, illata és íze leginkább a lenolajra emlékeztet.

 

Hetente kétszer legyen hal

A vegyes étrendet kedvelők hetente kétszer fogyasszanak omega-3 zsírsavban gazdag halételt (pl. friss atlanti óceáni heringet) és hetente legfeljebb kétszer sovány húst (hetente legfeljebb 200-300 g) lehetőleg biológiai termelésből, vagy vadhúst. A felvágottakat és a sajtokat lehetőleg iktassuk ki étkezésünkből, és váltsuk fel a főképp növényekből készült, kenyérre kenhető pástétomokkal.

 

 

Az egészséges porcszövet regenerálódásához nélkülözhetetlen a kellő folyadékfogyasztás (testsúlykilogrammonként kb. 35 ml = 0,035 liter): víz, buborékmentes ásványvíz, tea (csalán- és gyömbértea vagy 7-8 percig áztatott zöld tea), vagy frissen facsart zöldséglé, esetleg gyümölcslé, de utóbbi csak vízzel hígítva.

 

 

A böjt enyhíti az ízületi panaszokat

Ízületi panaszok esetében nagyon hatásos a böjtölés. A böjt során regenerálódhat az emésztőszervrendszer, amelyet a civilizációs étrend erősen próbára tesz, és az állandó erjedés és rothadás miatt gyakran irritált.

 

A test böjt közben belső táplálkozásra áll át, kiüríti magából a savakat és a terhelő anyagokat, például a kötőszövetekben elraktározott arachidonsavat és tápanyagokat (pl. fehérjét), anyagcsere-végtermékeket, gyulladásos mediátorokat, valamint antigén-antitest komplexeket lebontja. A klinikai vizsgálatok számtalan esetben bizonyították, hogy a jellegzetes ízületi panaszok mindössze néhány böjti nap után jelentősen enyhülnek.

 

A kollagén-hidrolizátum-, természetes glukózamin-szulfát- (pl. zöld kagylóból) és a chondroitin-szulfát- (cápaporcból) tartalmú étrendi kiegészítők gyulladásellenes hatásúak és serkentik a porc regenerálódását. A gyulladásos folyamatok esetén az antioxidáns hatású étrendi kiegészítők – C-vitamin, E-vitamin, szelén, cink és esetleg mangán, enzimek (papain, bromelain), növényi orvosságok, például ördögkarom, indiai tömjén szedése ajánlatos (Flavon termékcsalád). Az adagolást mindig szakemberre kell bízni.