Szervezetünk kifinomult, több szintű védelmi rendeszerrel működik, melynek fő feladata, hogy a káros, romboló sejtektől megvédje az egészséges sejtjeinket, ezáltal biztosítva a minőségű, hosszútávú egészséget. Ennek a védelmi rendszernek a működését és hatékonyságát nagyban befolyásolja az életmódunk és a táplálkozási szokásaink. Így például tudományosan igazolt tény az is, hogy a daganatos megbetegedésekkel szemben nagyon nagy védelmet nyújt a tudatos, egészséges táplálkozás, életvitel és ezzel együtt a megfelelő természetes védőanyagok, antioxidánsok bejuttatása a szervezetbe.
Az emberi szervezetben lejátszódó oxidációs, káros folyamatok, illetve az ezeket ellensúlyozó – és a korábbi védelmi vonalak elsődleges részét képező -antioxidáns rendszerek az egészségvédelem legfontosabb területéhez tartoznak. A kutatások e tekintetben két fő irányba haladtak: vizsgálták a szabad gyökök létezését és keletkezését a belső biokémiai átalakulások, az energiatermelő folyamat során. Emellett keresték azokat a vegyületeket, növényi hatóanyagokat, melyek révén a „gyökfogó”, antioxidáns működések hatékonysága fokozható, ezáltal a betegségmegelőzés eredményesebb lesz.
Nagy mérföldkő volt, amikor 1936-ban Rusznyák István és Szent-Györgyi Albert igazolták, hogy a flavonoidoknak létfontosságú szerepük van a növényekben, és az emberi szervezetben vitaminszerű hatással bírnak (P-vitaminnak nevezték el). A későbbi évtizedek során sorra jelentek meg a szakmai publikációk, melyekben sikerült igazolni, hogy a kísérleti állatok életkilátásai javíthatók antioxidánsok (E-vitamin) adásával. (Harman,1968)
Az antioxidánsok szerepe az úgynevezett szabad gyökök agresszív hatásainak visszaszorításában mutatkozik meg.
A szervezetben keletkező ún. szabadgyökök, instabil molekulák arra törekszenek, hogy stabilitást érjenk el azáltal, hogy a környezetükben lévő egészséges sejtektől vonnak el alkotórészeket. Ezzel viszont jelentősen károsítják az egészséges sejteket, mint például zsíroka, fehérjéket, DNS-t, aminek következtében különböző egészségügyi problémák kezdenek kialakulni.
Az oxidatív folyamatok megbetegítő hatása két fő okra vezethető vissza: az étrenddel bevitt antioxidánsok alacsony szintjeére (étrendi tényező), illetve a normál beviteli érték melletti megnövekedett szabadgyök képződési sebességre (életmódbeli tényezők: stressz, fertőzések, sugárzások, mozgáshiány vagy túledzettség, dohányzás, szmog, vegyi terhelések, stb.).
A szabadgyökök részt vehetnek a szívinfarktus, agyvérzés, egyes rákbetegségek kialakulásában, egyes immunfolyamatok gyengítésében, a Parkinson kór, a dohányzás okozta tüdőbetegségek, ízületi problémák, gyulladásos folyamatok, érkárosodások (plakk képződés) és szembetegségek (hályog) létrejöttében. Roncsolhatják a kollagénfehérjéket a bőrben, ronthatnak egyes enzimes folyamatokat (protein károsítás), és a nukleinsav-bázisokat is elérhetik (DNS károsodások, daganatsejtek létrejötte). Rongálhatják a sejtmembránt, gyengítik az érzékelő mechanizmusokat, és több szinten is elősegítik a ráksejt létrejövetelét.
A belső antioxidánsok mennyisége nem elegendő, így külső (exogén) antioxidánsok is létfontosságúak, melyek a táplálkozás útján juttathatók be. Ezek között szerepel a C-, E- és A-vitamin illetve a karotinoidok, a korábban említett belső antioxidánsok működésére ható cink, réz, mangán és szelén, valamint a vas. Ide tartoznak a nem tápanyag jellegű ún. másodlagos metabolitok, a flavonoidok, egyéb növényi színanyagok is, melyek az utóbbi években a tudományos kutatások fő irányvonalában vannak. A növények saját védelmük érdekében hozzák létre a színanyagokat, mely így segít nekik az UV fény-elleni védelemben, enzimaktivitás szabályozásában, növényi kártevők ellen, baktériumok elleni.
A bioflavonoidok közé tartoznak például a quercetin, rutin, heszperidin, genisztein,stb. Hatásos flavonoidok: kvercetin és miricetin
A Q10 vagy az alfa-lipidsav belső és külső antioxidánsnak is számít. A növényekben körülbelül 600 különböző karotinoid fordul elő, ezek közül azonban sajnos csak alig néhány félét fogyasztunk. Hat karotinoidról bebizonyították, hogy fontos szerepet játszanak az ember egészségi állapotában, ezek: az alfa-, a béta-karotin, a likopin, a lutein, a kriptoxantin és a zeaxantin.
A külső antioxidánsok hatása együttesen sokkal jobban érvényesül, mint külön, főként az ún. élelmiszer-mátrix „kíséretében”, vagyis élelmiszerekkel komplex módon fogyasztva. A táplálék-kiegészítők esetén is ezért törekednek az egyes természetes élelmi alkotók meghagyására, a nyersanyagok, gyümölcsmagvak (pl. szőlőmag) szárított formájának porítására, magkivonatok készítésére, illetve az antioxidánsok egymás mellett alkalmazására, megfelelő arányban. Az E-vitaminok a szervezet zsírtartalmú vegyületeiben, sejtmembránokban, és a koleszterinnel összefüggő folyamatokban való jelenlétével igen nagy szolgálatot tesz. A C-vitamin inkább a vérárammal összefüggésben segít vízoldhatósága miatt, és jelentősége igen nagy a rákmegelőzésben, nyálkahártya védelemben és számos egyéb mechanizmusban. A béta karotin (sárga húsú növények), a lutein és likopin (paradicsom) védő hatása szintén jelentős.
Az étkezési tényezőket tekintve a zsiradék- és cukor fogyasztása nagyban emeli a káros szabadgyökök számát. A sült, száraz hővel készített ételek is ilyen jellegűek, szemben a nyers zöldség és gyümölcsfélék, illetve a félig megpárolt ételek hatásaival. (Akár vegetariánusok is jelentősen eltérő antioxidáns hatékonysággal rendelkezhetnek attól függően, hogy mi módon készítik az ételeiket) A nagy mennyiségű hozzáadott finomított olaj fogyasztása nem előnyös, mert növeli a káros gyökök száma mellett az E-vitamin igényét is, így kettős kockázatot jelentenek. (különösen az „égetett”, sütött olajok) Sokkal előnyösebb a hidegen sajtolt olajok illetve olajos magvak mértéktartó használata.
Az antioxidánsok nagy része bomlékony, így érzékeny fényre, hőre, vegyi anyagokra (C-,E-, A-vitamin). A flavonoidok például fényre, oxigénre, vegyhatásra kevésbé érzékenyek, de a hő jobban károsíthatja. Tény, hogy a nyers gyümölcsök és zöldségek „élő” hatásai kiemelkedőek, azonban a kíméletes előkészítő és konyhatechnikai eljárásokkal megőrizhető egy részük (enyhe párolás, óvatos hámozás, nem áztató mosás, stb).
Kiemelkedő antioxidáns tartalmúak: a citrusfélék, eper, szeder, pirosszőlő, gránátalma, meggy, áfonya, homoktövis, dió, mandula a fokhagyma és lilahagyma, zeller, lenmag (alfa-linolénsav), paradicsom (likopin), pritamin, brokkoli, paraj, piros- és fehérkáposzta, sárgarépa, sütőtök, cékla. Ezekben inkább a C- vagy E-vitamin, vas illetve magas összes polifenol tartalom (színes növények) jellemző.
Magas cink, réz és szelén teljes gabonaszemekben, hüvelyesekben (lencse, vöröslencse, csicseri), sütőtökben (cink), diófélékben található. (szelénpótlás hazánkban javasolható) A zeaxantin kukoricában jellemző. Lucernában, körömvirágban és zöld leveles növényekben lutein található, mely a látás élességéért felel. A magolajak (grapefruitmag, szőlőmag olaj, stb) egy különleges anyagot, a pycnogenolt tartalmazzák, melyet szinte „csodának” tartanak a rákkutatásban. Természetesen a gyógyhatású anyagok: búzafűlé, gyógyteák is igen hasznosak, és bővelkednek elsődleges és másodlagos antikarcinogénekben. (Ez utóbbiakat a: karfiol, káposzta, brokkoli is tartalmaznak)
Látható, hogy milyen széles hatóanyag-paletta rejlik a színes és zöld növényekben, magvakban, és az ismereteken, fogyasztói tudatosságon múlik, hogy mely vegyületek áldásaival élünk. A felsorolt nyersanyagok rendszeres bevitelével az életminőség és életkilátások javíthatók.
Használjuk a kiemelkedő tudományos eredményeket egészségünk védelmében!
Mire érdemes figyelni a táplálkozásnál?
Miért van létjogosultsága a tudatos étrend-kiegészítésnek?
Milyen típusú termékeket érdemes fogyasztani a maximális tisztaság és hatékonyság érdekében?
Ezekre, és még számos, a tudatos életvezetést elősegítő kérdésre kapsz választ a hírlevelemből!
Íratkozz fel MOST!
Kérdéseiddel vedd fel Velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:
Hoffmann Mónika
Tel.: +36-70/61-36-917
E-mail: teiranyitodazeleted@gmail.com
Skype: monikahoffmann87
Facebook: www.facebook.com/monikahoffmann87
Egy kifizetési tervben mindig meg van határozva, hogy a bejövő teljes forgalom max mekkora százaléka az, amit visszaoszt a cég a partnerek között: 30, 40, 50, 65%?
Létezik olyan innovatív, újgenerációs rendszer, ahol pusztán annyit néz a cég, hogy Neked van e az adott hónapban egy minimális személyes felhasználásod (ami a hitelességedhez kell) és ha ez megvan, korlátozás és egyéb kritériumok, feltételek nélkül kifizeti a teljes ígért százalékot. A rendszer itt józan belátásra alapoz, nem kényszerít rá a teljesítésre, és nem büntet azért, ha valamit nem telejsitettél. Korrekt módon, amennyit létrehoztál a csapatoddal forgalmat, abból megkapod a teljes visszaosztást – függetlenül a forgalom mértékétől.