Címke: táplálkozás

Mire „jók” az állag javítók?

Tartósítószerek, ízfokozók, színezékek, állag javítók, édesítő anygok, víz…számtalan olyan összetevő kerül egy termékbe, ami erőteljesen magyarázatra szorul, hogy tulajdonképpen miért van benne? Pláne, ha vitatott az egészségre gyakorolt pozitív hatása!

 

Nézzük meg sorban ezeket, hogy mit is tudnak!

 

Állag javítók

 

Sűrítőanyagok

A sűrítőanyagokat nemcsak besűrítésre és zselésítésre használják, hanem egyre gyakrabban az élelmiszer „optimális állagának” beállítására (így érik el pl. az italok kellő testességét, vagy a gumimacik élvezetes rághatóságát). A sűrítőanyagok szabályozzák a kész öntetek viszkozitását, megakadályozzák a kakaórészecskék lerakódását a tejben, vagy vágható állagúra kocsonyásítják a vizet. Sok kalóriaszegény „light” terméknél nélkülözhetetlen. Felhasználási területe: lekvárok, sajt- és húskészítmények, pékáruk, tésztatermékek, porított (instant) italfélék, csecsemőételek, diétás termékek, zselék, pudingok, fagylaltok, habok és édességek stb.

 

E407 Karragén (gyöngyzuzmó)

Az állatkísérletek a belekben gyulladást és fekélyt jeleztek.

 

E412 Guar-gumi 

A mérgező guar (gyomnövény) magvaiból nyerik, melyek különböző káros anyagokat tartalmaznak. Mivel tökéletes tisztításuk gazdaságtalan, a kereskedelmi forgalomban lévő guar-gumi körülbelül tíz százalékban engedélyezetten tartalmazhatja a gyomnövény egyéb kísérőanyagait is. Allergiát okozó anyag.

 

E413 Tragantmézga 

A tragantmézga egy Astralagus nevű ázsiai növény gumiváladéka. Az első kísérletek alapján feltételezett májkárosító hatások később nem igazolódtak, de a WHO véleménye szerint a tragantmézga olyan allergiát kiváltó anyag, „mely képes szélsőségesen erős reakciók kiváltására.” Feltehetőleg allergiát okoz.

 

E466 Karboxi-propil-cellulóz

Tiszta állapotában viszonylagosan ártalmatlan. Csak tartós bevitel után jelentkeztek a kísérleti alanyoknál – hasmenéssel kísért – még nem pontosított panaszokat. A pékeknél allergiás bőrreakciókat válthatnak ki.

 

 

Emulgeáló szerek

Az emulgeátorok hatásmechanimusa a mosószerekéhez hasonlít. Lehetővé teszik több – egyébként nem vegyíthető – fázis (pl. a víz és a zsír) összekeverését és stabilizálja a keverék állagát. Nagy jelentősége van a félkész- és készételek, az instant (folyadékban oldódó) termékek előállításánál.

Felhasználásukkal nő a tészták gépi megmunkálhatósága, könnyebb a megfelelő szemcsésség, a habosság, vagy a krémszerűség beállítása. Ezzel együtt alapanyag is megtakarítható, hiszen így az anyagba több víz, vagy levegő keverhető.

Mivel az emulgeátorok – a természetes emulgeátorok is – biológiai rendszerekben felettébb hatékonyak, csak nagyon óvatos szabadna őket az élelmiszerekbe adagolni. Az emulgátorok toxikológiai vizsgálatai eléggé hiányosak, legtöbbször maga az előállító végzi el azokat.

Ismert, hogy az emulgeátorok megváltoztatják a membránok áteresztőképességét; ezért használják pl. a peszticidek hatékonyságának növelésére. Ez azonban magyarázatot ad arra is, hogy miért játszhatnak kulcsszerepet a bélmegbetegedéseknél és allergiáknál. Megváltoztatják a nyálkahártya felületét, koncentráltabb formában károsítják a sejtmembránt és a bél nyálkahártyáját, átjárhatóvá téve ezeket az allergiát kiváltó táplálékösszetevők, lebomlási termékek és adalékanyagok számára. A folyamat egészét mindmáig alig vizsgálták.

Az emulgátorok felhasználási területe: pékáruk, édességek, öntetek, desszertek, margarin, kolbász- és szalámifélék, fagylalt és még sok minden más. Az emulgeátorok feltüntetése sok esetben nem kötelező, tényleges hatásuk pedig – a fentiek miatt – nehezen értékelhető. A leggyakrabban és legsokoldalúbban használt emulgeátorok (E322) ill. E471) azonban egészségi szempontból nem aggályosak.

 

 

Csomósodást gátló anyagok

A csomósodást gátló adalékok megakadályozzák az élelmiszer- részecskék összetapadását (pl. a lisztnél) illetve azt, hogy a késztermék odatapadjon a formához (a futószalaghoz, a tepsihez). Ezenkívül megakadályozzák az összeragadást (pl. a cukorkáknál), és biztosítják egyes anyagok szórhatóságát (pl. a sónál).

 

E907 Mikrokristályos viaszok

Élelmiszerek viaszos bevonásához használják. A kenőolaj- gyártás során keletkezett maradékanyag tisztításával nyerik. Gyakran műanyagokkal vegyítik (pl. polietilén, ciklokaucsuk). Emellett általában az E320 és E321 jelű antioxidánsokat tartalmaznak. A végleges toxikológiai értékelése még nem történt meg.

 

 

Ezek alapján láthatjuk, hogy számtalan formája létezik az állag javítóknak , azonban, ha tiszta, egészséges termékről akarunk beszélni, akkor ezek megléte egy termékben már nem kívánatos.

Kiváltképp igaz ez az étrend-kiegészítőkre, amelyek az egészséges, tudatos életet hivatottak szolgálni. Számtalan cég hírdeti a termékeit tisztának, azonban ha megnézzük az adott termékek hivatalos összetevő listáját, akkor bizony ellentmondásba ütközünk, amikor meglátjuk ott pl a guargumit….

 

Szerencsére létezik néhány valóban tiszta, minőségi termék a piacon, melynek valódi tisztaságát számtalan külső referencia is alátámasztja.

 

Meg akarom tapasztalni a termékek hatását! 

 

Iratkozz fel hírlevelemre MOST és ismerd meg azt a különleges magyar innovációt, mely már 14 éve egyedülálló módon hódítja a magyar és a nemzetközi piacokat a kifogástalan tisztaságával, élő természetességével és hatékonyságával!

 

 

Kérdéseiddel vedd fel Velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:

Hoffmann Mónika

Tel.: +36-70/61-36-917

E-mail: teiranyitodazeleted@gmail.com

Skype: monikahoffmann87

Facebook: www.facebook.com/monikahoffmann87

 

Az oldalon található információk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek. Nem helyettesíthetik szakember véleményét, a velük való személyes megbeszélést és kivizsgálást. Nem adhatnak választ betegségekkel illetve azok gyógymódjaival kapcsolatos kérdésekre.

Mit tudnak a tartósítószerek?

Tartósítószerek, ízfokozók, szinezékek, állag javítók, édesítő anygok, víz…számtalan olyan összetevő kerül egy termékbe, ami erőteljesen magyarázatra szorul, hogy tulajdonképpen miért is van benne? Pláne, ha vitatott az egészségre gyakorolt pozitív hatása!

 

Nézzük meg sorban ezeket, hogy mit is tudnak!

 

Tartósítószerek

 

A tartósítószerek szerepe az, hogy késleltesse az élelmiszerek romlását, a penészgombák vagy baktériumok képződését megakadályozzák, semlegesítsék, és megóvja az élelmiszereket bármilyen, ízükben, vagy némely esetben megjelenésükben bekövetkező változástól. Ez különböző módokon valósítható meg a feldolgozási eljárásokon keresztül, mint a konzerválás, vízelvonás (szárítás/aszalás), füstölés és fagyasztás; csomagolási módszerrel és élelmiszer-adalékanyagokkal, mint az antioxidánsok és egyéb tartósítószerek. A közhiedelemmel ellentétben azonban a tartósítószerek elősegítik a mikrotoxinok (a penészgombák által termelt mérgek) képződését is.

A tartósítószereket nem minden esetben kell feltünteti: főleg akkor nem, ha az élelmiszerbe kevert (más) adalékanyaggal kerülnek a termékbe. Tartósítószert használnak haltermékek, a gyümölcslevek, az üdítőitalok, a kenyér, a pékáruk, a saláták, a margarin, a salátaszószok, a bor, a szárított gyümölcsök és zöldségek, a citrusgyümölcsök, étrend-kiegészítők stb. tartósításához.

 

E201 Nátrium-szorbát
Az E201 – ellentétben a többi szorbinsókkal – teratogén (fejlődési rendellenességet okozó) anyagnak bizonyult.

 

E210 Benzoesav

E211 Nátrium-benzoát

E212 Kálium-benzoát

E213 Kálcium-benzoát

A benzoesav nyomokban számos élelmiszerben mint természetes alkotóelem van jelen (pl. a tejtermékekben, a gyümölcsökben, vagy a mézben). Tartósítószerként adagolva azonban ennek ellenére mellékhatások jelentkezhetnek. A benzoesav és sóinak használatát a kutya- és macskaeledelekben betiltották. A macskáknak már 5 ezreléknyi is halálos lehet. Az E210-213 az embernél viszonylag gyakran vált ki allergiát (asztmát, csalánkiütést). Az L-Aszkorbinsav (E300) jelenlétében a benzoesavból benzol képződik. Fennáll a gyanú, hogy lebomlásnál megterheli a májat. Érzékeny embereknél – különösen az aszpirin-allergiásoknál – allergiát (asztmát, csalánkiütést) okozhatnak.

 

E214 Etil-(p-hidroxi-benzoát)

E215 Nátrium-etil-(p-hidroxi-benzoát)

E216 Propil-(p-hidroxi-benzoát)

E217 Nátrium-propil-(p-hidroxi-benzoát)

E218 Metil-(p-hidroxi-benzoát)

E219 Nátrium-metil (p-hidroxi-benzoát)

A PHB-észterek átlagon felüli gyakorisággal váltanak ki allergiás reakciókat. Görcsoldó képességük több mint százszorosa a nátrium-benzoáténak. (E211) Az élelmiszernek fémes mellékízt adnak. Érzékeny embereknél allergiás tüneteket okozhatnak.

 

E220 Kén-dioxid

E221 Nátrium-szulfit

E222 Nátrium-hidrogénszulfit

E223 Nátrium-metabiszulfit

E224 Kálium-metabiszulfit

E226 Kálcium-szulfit

E227 Kálcium-hidrogén-szulfit

E228 Káliumhidrogén-szulfit

A kén-dioxid és a kénessav sói (a szulfitok) nemcsak tartósító-, hanem szépítőszerek is. Az emberiség által legáltalánosabban használt, legősibb adalékanyagok egyike. Az élelmiszerekben a szulfitok bontják a B1-vitamint. A szulfitra érzékeny embereknél fejfájást, rosszullétet, vagy asztmarohamokat idézhet elő. Ismertek anafilaxiás sokk (a legsúlyosabb allergiás reakció) miatt bekövetkezett halálesetek is. Főleg a fehér borok, pezsgők, szárított gyümölcsök, lekvárok tartósításához használják. Kiszámíthatatlan reakciókat okozhat: egyeseknél rosszullétet, fejfájást, hasmenést – rosszabb esetben anyagcsere- vagy idegrendszeri zavart. A kén-dioxidról kokarcigonén hatás feltételezhető (más anyagokkal együtthatva elősegíti a rák kialakulását).

 

E230 Bifenil

E231 o-fenil-fenol

E232 Nátrium-o-fenil-fenolát

A citrusfélék gombaölő szere, amelyet legtöbbször kombinálva alkalmaznak. Tulajdonképpen peszticideknek számítanak. Az állatkísérletek szerint elősegítik a hólyagrák kialakulását (főleg az E232 és az E233 kombináció). Az E230 adalék már a gyártó üzemekben is több halálesetet okozott. Vigyázat! A hámozáskor az adalékanyag egy részét ujjunkkal rávihetjük a gyümölcs húsára. Mivel esetenként a narancs, citrom stb. csomagolópapírját is ezekkel az anyagokkal impregnálják, inkább ne engedjük a gyereket a csomagolópapírral játszani!

 

E233 Tiabendazol

A banán penészgomba elleni védőanyaga. Ezen kívül orvosság is, amelyet kiegészítőleg, peszticidként is felhasználnak. Az egerekkel folytatott kísérletek veseártalmat és fejlődési rendellenességet jeleztek. Az E230-234-el kapcsolatos pontos toxikológiai vizsgálatok még hiányoznak sajnos. A kezelt citrusfélék és banán héjától addig is óvakodjunk!

 

E235 Natamicin

Bevált, a szervezet számára könnyen kezelhető szer; nemibetegségek, lábgomba és szájpenész elleni antinikotikum (gombaölő szer). Ezidáig csak recept ellenében, vagy a bolti sajtféleségekkel lehetett beszerezni. A tervek szerint az EU-ban szárazkolbász- és szalámiféleségek tartósítószereként is engedélyezik. Kiterjedt élelmiszeripari alkalmazása esetén félő, hogy nő a kórokozók vele szembeni ellenállósága, ami csökkenti a natacimin gyógyszerként való alkalmazási lehetőségeit.

 

E239 Hexametilén-tetramin

Univerzális felhasználású szer, melyet orvosságként köszvény és a húgyúti fertőzések esetén is alkalmaznak. Formaldehiddá alakul. Tartósítószerként való használata eddig kizárólag a Provolone-fajtájú sajtok esetében engedélyezett.

 

E242 Dimetil-dikarbonát
Úgynevezett hidegcsírátlanító anyag, amit főleg üdítőitaloknál és dobozos teánál használnak. A dimetil-dikarbonát közvetlenül a hozzáadás után feloldódik, miközben mindenféle mellékreakcióba lép a semlegesítendő mikrobákkal és az élelmiszerben lévő egyéb anyagokkal. Többek között – nyomokban – metil-karbamát képződik (a karbamátot peszticidként is alkalmazzák).

 

E249 Kálium-nitrit

E250 Nátrium-nitrit

E251 Nátrium-nitrát

E252 Kálium-nitrát

A nitrátok és nitritek súlyos környezeti-egészségi veszélyei (a trágyázással kapcsolatosan) naponta kerülnek terítékre. Ennek ellenére pl. a sonka pácolásához használt sós lé megengedett nitráttartalma tízszerese az ivóvízben engedélyezett maximumnak. A nitritet a húskészítmények (töltelékáruk) színezésére használják, emellett a kolbász- és szalámifélék eltarthatóságának növelésére is. A nitrátokat (E251, E252) ezenkívül a kemény (szeletelhető) sajtok tartósításához és speciális halkészítmények érleléséhez is alkalmazzák. A szervezetben a nitrátok nitritekké alakulhatnak, ez utóbbi pedig a gyomorban és a belekben reakcióba léphet más élelmiszer-összetevőkkel. Mindez elősegítheti a rákkeltő nitrózaminok kialakulását. A nitrátok különösen kisgyerekek számára jelentenek állandó veszélyt. Meggátolhatják a vörösvérsejtek oxigénfelvételét, ami cianózist („kékbetegséget”) válthat ki.

 

E280 Propionsavak

E281 Nátrium-propionát

E282 Kálcium-propionát

E283 Kálium-propionát

A propinsav különböző élelmiszerek természetes alkotórésze. Patkányoknál az előgyomorban rákhoz hasonló elváltozásokat okozhat. Egyes szakvélemények szerint ránk nézve ártalmatlan, mivel az embernek nincs előgyomra. 1988-ban az NSZK-ban is betiltották, de az EU engedélyezte bizonyos kenyérfajtákhoz.

 

 

E284 Borsavak

E285 Nátrium-tetraborát (borax)

Az EU mint a kaviár tartósítószerét engedélyezte (eddig tiltott volt). A borátok erősen toxikus hatású anyagként ismertek, amelyek felhalmozódnak a szervezetben. Mérgezés esetén ismert ellenszere nincs.

 

E925 Klór
E926 Klórdioxid

Az ivóvíz klórozására (csírátlanítására) használják. A klórból kloroform keletkezhet, ami zuhanyozáskor belélegezve vagy bőrön át juthat a szervezetbe. A klórozott víz ezenkívül kedvezőtlenül befolyásolhatja a pajzsmirigy működését. A klór hasznosságának (a higiéniai szempontból kifogástalan ivóvíz) és a mellékhatásainak összevetése egyedi mérlegelést igényel.

  

 

Ezek alapján láthatjuk, hogy számtalan formája létezik a tartósítószereknek, azonban, ha tiszta, egészséges termékről akarunk beszélni, akkor ezek megléte egy termékben már nem kívánatos.

Kiváltképp igaz ez az étrend-kiegészítőkre, amelyek az egészséges, tudatos életet hivatottak szolgálni. Számtalan cég hírdeti a termékeit tisztának, azonban ha megnézzük az adott termékek hivatalos összetevő listáját, akkor bizony ellentmondásba ütközünk, amikor meglátjuk ott például a nátrium-benzoátot….

 

Szerencsére létezik néhány valóban tiszta, minőségi termék a piacon, melynek valódi tisztaságát számtalan külső referencia is alátámasztja.

 

Meg akarom tapasztalni a termékek hatását! 

 

Iratkozz fel hírlevelemre MOST és ismerd meg azt a különleges magyar innovációt, mely már 14 éve egyedülálló módon hódítja a magyar és a nemzetközi piacokat a kifogástalan tisztaságával, élő természetességével és hatékonyságával!

 

 

Kérdéseiddel vedd fel Velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:

Hoffmann Mónika

Tel.: +36-70/61-36-917

E-mail: teiranyitodazeleted@gmail.com

Skype: monikahoffmann87

Facebook: www.facebook.com/monikahoffmann87

 

Az oldalon található információk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek. Nem helyettesíthetik szakember véleményét, a velük való személyes megbeszélést és kivizsgálást. Nem adhatnak választ betegségekkel illetve azok gyógymódjaival kapcsolatos kérdésekre.

A szervezet védelmi vonala: antioxidánsok és szabadgyökök

Szervezetünk kifinomult, több szintű védelmi rendeszerrel működik, melynek fő feladata, hogy a káros, romboló sejtektől megvédje az egészséges sejtjeinket, ezáltal biztosítva a minőségű, hosszútávú egészséget. Ennek a védelmi rendszernek a működését és hatékonyságát nagyban befolyásolja az életmódunk és a táplálkozási szokásaink. Így például tudományosan igazolt tény az is, hogy a daganatos megbetegedésekkel szemben nagyon nagy védelmet nyújt a tudatos, egészséges táplálkozás, életvitel és ezzel együtt a megfelelő természetes védőanyagok, antioxidánsok bejuttatása a szervezetbe.

Az emberi szervezetben lejátszódó oxidációs, káros folyamatok, illetve az ezeket ellensúlyozó – és a korábbi védelmi vonalak elsődleges részét képező -antioxidáns rendszerek az egészségvédelem legfontosabb területéhez tartoznak. A kutatások e tekintetben két fő irányba haladtak: vizsgálták a szabad gyökök létezését és keletkezését a belső biokémiai átalakulások, az energiatermelő folyamat során. Emellett keresték azokat a vegyületeket, növényi hatóanyagokat, melyek révén a „gyökfogó”, antioxidáns működések hatékonysága fokozható, ezáltal a betegségmegelőzés eredményesebb lesz.

Nagy mérföldkő volt, amikor 1936-ban Rusznyák István és Szent-Györgyi Albert igazolták, hogy a flavonoidoknak létfontosságú szerepük van a növényekben, és az emberi szervezetben vitaminszerű hatással bírnak (P-vitaminnak nevezték el). A későbbi évtizedek során sorra jelentek meg a szakmai publikációk, melyekben sikerült igazolni, hogy a kísérleti állatok életkilátásai javíthatók antioxidánsok (E-vitamin) adásával. (Harman,1968)

Az antioxidánsok szerepe az úgynevezett szabad gyökök agresszív hatásainak visszaszorításában mutatkozik meg.

A szervezetben keletkező ún. szabadgyökök, instabil molekulák arra törekszenek, hogy stabilitást érjenk el azáltal, hogy a környezetükben lévő egészséges sejtektől vonnak el alkotórészeket. Ezzel viszont jelentősen károsítják az egészséges sejteket, mint például zsíroka, fehérjéket, DNS-t, aminek következtében különböző egészségügyi problémák kezdenek kialakulni.

Az oxidatív folyamatok megbetegítő hatása két fő okra vezethető vissza: az étrenddel bevitt antioxidánsok alacsony szintjeére (étrendi tényező), illetve a normál beviteli érték melletti megnövekedett szabadgyök képződési sebességre (életmódbeli tényezők: stressz, fertőzések, sugárzások, mozgáshiány vagy túledzettség, dohányzás, szmog, vegyi terhelések, stb.).

A szabadgyökök részt vehetnek a szívinfarktus, agyvérzés, egyes rákbetegségek kialakulásában, egyes immunfolyamatok gyengítésében, a Parkinson kór, a dohányzás okozta tüdőbetegségek, ízületi problémák, gyulladásos folyamatok, érkárosodások (plakk képződés) és szembetegségek (hályog) létrejöttében. Roncsolhatják a kollagénfehérjéket a bőrben, ronthatnak egyes enzimes folyamatokat (protein károsítás), és a nukleinsav-bázisokat is elérhetik (DNS károsodások, daganatsejtek létrejötte). Rongálhatják a sejtmembránt, gyengítik az érzékelő mechanizmusokat, és több szinten is elősegítik a ráksejt létrejövetelét.

 

A belső antioxidánsok mennyisége nem elegendő, így külső (exogén) antioxidánsok is létfontosságúak, melyek a táplálkozás útján juttathatók be. Ezek között szerepel a C-, E- és A-vitamin illetve a karotinoidok, a korábban említett belső antioxidánsok működésére ható cink, réz, mangán és szelén, valamint a vas. Ide tartoznak a nem tápanyag jellegű ún. másodlagos metabolitok, a flavonoidok, egyéb növényi színanyagok is, melyek az utóbbi években a tudományos kutatások fő irányvonalában vannak. A növények saját védelmük érdekében hozzák létre a színanyagokat, mely így segít nekik az UV fény-elleni védelemben, enzimaktivitás szabályozásában, növényi kártevők ellen, baktériumok elleni.

A bioflavonoidok közé tartoznak például a quercetin, rutin, heszperidin, genisztein,stb. Hatásos flavonoidok: kvercetin és miricetin

A Q10 vagy az alfa-lipidsav belső és külső antioxidánsnak is számít. A növényekben körülbelül 600 különböző karotinoid fordul elő, ezek közül azonban sajnos csak alig néhány félét fogyasztunk. Hat karotinoidról bebizonyították, hogy fontos szerepet játszanak az ember egészségi állapotában, ezek: az alfa-, a béta-karotin, a likopin, a lutein, a kriptoxantin és a zeaxantin.

A külső antioxidánsok hatása együttesen sokkal jobban érvényesül, mint külön, főként az ún. élelmiszer-mátrix „kíséretében”, vagyis élelmiszerekkel komplex módon fogyasztva. A táplálék-kiegészítők esetén is ezért törekednek az egyes természetes élelmi alkotók meghagyására, a nyersanyagok, gyümölcsmagvak (pl. szőlőmag) szárított formájának porítására, magkivonatok készítésére, illetve az antioxidánsok egymás mellett alkalmazására, megfelelő arányban. Az E-vitaminok a szervezet zsírtartalmú vegyületeiben, sejtmembránokban, és a koleszterinnel összefüggő folyamatokban való jelenlétével igen nagy szolgálatot tesz. A C-vitamin inkább a vérárammal összefüggésben segít vízoldhatósága miatt, és jelentősége igen nagy a rákmegelőzésben, nyálkahártya védelemben és számos egyéb mechanizmusban. A béta karotin (sárga húsú növények), a lutein és likopin (paradicsom) védő hatása szintén jelentős.

Az étkezési tényezőket tekintve a zsiradék- és cukor fogyasztása nagyban emeli a káros szabadgyökök számát. A sült, száraz hővel készített ételek is ilyen jellegűek, szemben a nyers zöldség és gyümölcsfélék, illetve a félig megpárolt ételek hatásaival. (Akár vegetariánusok is jelentősen eltérő antioxidáns hatékonysággal rendelkezhetnek attól függően, hogy mi módon készítik az ételeiket) A nagy mennyiségű hozzáadott finomított olaj fogyasztása nem előnyös, mert növeli a káros gyökök száma mellett az E-vitamin igényét is, így kettős kockázatot jelentenek. (különösen az „égetett”, sütött olajok) Sokkal előnyösebb a hidegen sajtolt olajok illetve olajos magvak mértéktartó használata.

Az antioxidánsok nagy része bomlékony, így érzékeny fényre, hőre, vegyi anyagokra (C-,E-, A-vitamin). A flavonoidok például fényre, oxigénre, vegyhatásra kevésbé érzékenyek, de a hő jobban károsíthatja. Tény, hogy a nyers gyümölcsök és zöldségek „élő” hatásai kiemelkedőek, azonban a kíméletes előkészítő és konyhatechnikai eljárásokkal megőrizhető egy részük (enyhe párolás, óvatos hámozás, nem áztató mosás, stb).

Kiemelkedő antioxidáns tartalmúak: a citrusfélék, eper, szeder, pirosszőlő, gránátalma, meggy, áfonya, homoktövis, dió, mandula a fokhagyma és lilahagyma, zeller, lenmag (alfa-linolénsav), paradicsom (likopin), pritamin, brokkoli, paraj, piros- és fehérkáposzta, sárgarépa, sütőtök, cékla. Ezekben inkább a C- vagy E-vitamin, vas illetve magas összes polifenol tartalom (színes növények) jellemző.

Magas cink, réz és szelén teljes gabonaszemekben, hüvelyesekben (lencse, vöröslencse, csicseri), sütőtökben (cink), diófélékben található. (szelénpótlás hazánkban javasolható) A zeaxantin kukoricában jellemző. Lucernában, körömvirágban és zöld leveles növényekben lutein található, mely a látás élességéért felel. A magolajak (grapefruitmag, szőlőmag olaj, stb) egy különleges anyagot, a pycnogenolt tartalmazzák, melyet szinte „csodának” tartanak a rákkutatásban. Természetesen a gyógyhatású anyagok: búzafűlé, gyógyteák is igen hasznosak, és bővelkednek elsődleges és másodlagos antikarcinogénekben. (Ez utóbbiakat a: karfiol, káposzta, brokkoli is tartalmaznak)

Látható, hogy milyen széles hatóanyag-paletta rejlik a színes és zöld növényekben, magvakban, és az ismereteken, fogyasztói tudatosságon múlik, hogy mely vegyületek áldásaival élünk. A felsorolt nyersanyagok rendszeres bevitelével az életminőség és életkilátások javíthatók.

Használjuk a kiemelkedő tudományos eredményeket egészségünk védelmében!

 

Mire érdemes figyelni a táplálkozásnál?

Miért van létjogosultsága a tudatos étrend-kiegészítésnek?

Milyen típusú termékeket érdemes fogyasztani a maximális tisztaság és hatékonyság érdekében?

 

Ezekre, és még számos, a tudatos életvezetést elősegítő kérdésre kapsz választ a hírlevelemből!

Íratkozz fel MOST!

 

 

Kérdéseiddel vedd fel Velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:

Hoffmann Mónika

Tel.: +36-70/61-36-917

E-mail: teiranyitodazeleted@gmail.com

Skype: monikahoffmann87

Facebook: www.facebook.com/monikahoffmann87

 

Az oldalon található információk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek. Nem helyettesíthetik szakember véleményét, a velük való személyes megbeszélést és kivizsgálást. Nem adhatnak választ betegségekkel illetve azok gyógymódjaival kapcsolatos kérdésekre.

Miért fontos a tudatos étrend-kiegészítés?

Az egészségtudatos életmód nagyon sok elemből áll, ilyen például a rendszeres mozgás, a megfelelő mennyiségű víz fogyasztás, a minőségi pihenés, kikapcsolódás és természetesen az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás. Bármelyik témáról lehetne naphosszat írni és beszélni, most azonban a táplálkozást fogjuk jobban boncolgatni, és azon belül is a táplálék-kiegészítők létjogosultságát, fontosságát.

 

Az én életembe 2003 nyarán kerültek be az étrend-kiegészítők, és a mai napig ott is vannak, 2006 óta pedig szakszerűen is foglalkozom velük. Az egészségtudatos élet szerves részeként nagyon fontosnak tartom a napi rendszeres jó minőségű, tiszta termékek fogyasztását, melyek segítik a szervezet munkáját.

 

 

Nézzük először, hogy egyáltalán miért is kellenek a táplálék-kiegészítők?

 

Sajnos a mai felgyorsult és túlmodernizált gazdaságban az élelmiszereink és táplálékaink messze elmaradnak minőségben és tápértékben az évtizedekkel korábbiakhoz képest. A nagyüzemi termesztéseknek, gyors kényszer-érleléseknek és a kimerült földeknek köszönhetően a zöldségek, gyümölcsök, gabonák, növények beltartalmi értékei (vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok, enzimek, stb) drasztikus mértékben lecsökkentek, ellenben a növényekben kimutatható különböző vegyszerek, permetszerek, és egyéb felület kezelő- , gombaölő anyagok mennyiségével, ami pedig hatványozottan nőtt.

 

Az élelmiszerink, amiket a boltban, étteremben megveszünk tele vannak mesterséges adalék anyagokkal, tartósítószerekkel, ízfokozókkal, szinezékekkel, aromákkal és még ki tudja mennyi testidegen anyaggal, kemikáliával.

 

A szervezetünk óriási terhelésnek van kitéve azáltal, hogy ennyi mesterséges, oda nem illő anyaggal kell naponta megküzdenie, semlegesítenie, és mellette az ideális működéshez szükséges tápanyagokat viszont nem kapja meg. Ez vezet oda, hogy „egyszercsak” felüti a fejét az életünkben pl. a folytonos kimerültség, depresszió, allergia, emésztési probléma, elhízás, szív-érrendszeri gondok, inzulin rezisztencia, cukorbetegség, pajzsmirigy probléma, ízületi gyulladás, autoimmun probléma, daganatos megbetegedés, stb.

Ezek a problémák nem egyik napról a másikra alakulnak ki, hanem az elmúlt évek, évtizedek folyamatos terheléseinek köszönhetően kimerül az immunrendszer és a „leggyengébb láncszemnél” jelez, először kisebb, majd egyre komolyabb jelzéssel, hogy SOS változásra van szükség.

 

Az egészség egy olyan kincs az életünkben, amit sajnos a többség csak akkor kezd le értékelni, amikor már elveszítette azt.

Annak örülök, hogy Te most ezt a cikket olvasod, mert ezek szerint Te azok közé tartozol, akik már tudatosan tenni akarnak a saját egészségükért.

 

És itt jön a képbe az étrend-kiegészítés. Az előzőekben leírtak alapján láthatod, hogy sajnos a mai életvitelünkkel nem kapja meg a szervezetünk azt, amire szüksége lenne (tápanyagok), azonban túlságosan is sokat kap abból, amire viszont egyáltalán nincs szüksége (vegyi anygok). Bármennyire is törekszünk a tudatos, egészséges táplálkozásra, már az alapanygok minősége sem teszi lehetővé, hogy mindent, amit kellene bejuttassunk, vagy olyan drasztikus mennyiségben kellene fogyasztani pl zöldséget, gyümölcsöt, hogy ott már a felhalmozódott vegyi anyagok mennyisége miatt pont ellentétes hatást érnénk el. Ez egy ördögi kör.

 

Egy jó minőségű, tiszta, természetes és komplex étrend-kiegészítő pontosan abban fogja támogatni az immunrendszered munkáját, hogy a napi optimális működéshez szükséges tápanyagokat biztosítja, és mellette segít semlegesíteni és kiüríteni a szervezetből az oda nem illő dolgokat.

 

A megfelelő étrend-kiegészítő fogyasztásával el tudod érni azt, hogy:

 

  • Frissebb, fittebb, energikusabb, vitáliabb és karcsúbb legyél a mindennapokban,
  • tudatosan megelőzd a különböző vírusos, bakteriális betegségeket,
  • jelentősen csökkentsd a súlyosabb egészségügyi problémák kialakulásának esélyét,
  • már meglévő problémák esetén pedig támogatod az immunrendszeredet az egyensúly helyreállításában, a problémák mérséklésében, megoldásában.

 

 

Hogyan tudod kialakítani az egészségtudatos életmódot a leghatékonyabban?

Milyen típusú terméket érdemes választani a maximális hatékonyság érdekében? 

Milyen egyéb veszélyforrást rejt magában, ha nem figyelünk oda tudatosan az életmódunkra?

 

Tudd meg válaszokat a hírlevelembeől! Iratkozz fel MOST!

 

 

Kérdéseiddel vedd fel Velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:

Hoffmann Mónika

Tel.: +36-70/61-36-917

E-mail: teiranyitodazeleted@gmail.com

Skype: monikahoffmann87

Facebook: www.facebook.com/monikahoffmann87

 

Az oldalon található információk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek. Nem helyettesíthetik szakember véleményét, a velük való személyes megbeszélést és kivizsgálást. Nem adhatnak választ betegségekkel illetve azok gyógymódjaival kapcsolatos kérdésekre.

Az vagy, amit megeszel – a táplálkozás és az egészség összefüggése

Több, mint 2400 évvel ezelőtt Hippokratesz, akit az orvostudomány atyjának tekintenek, és az ő tanításain alapul a mai modern orvoslás is (elméletben), és a mai napig a frissen végzett orvosok az ő esküje alapján teszik le az orvosi eskütételt, így fogalmazott:

 

„ A táplálékod legyen az orvosságod, és az orvosságod legyen a táplálékod”

 

Szintén Hippokratesz esküjének része:

„Tehetségemhez és tudásomhoz mérten fogom megszabni a betegek életmódját az ő javukra, és mindent elhárítok, ami ártana nekik. Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem ha kérik, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok.“

(hogy is van ez a feleslegesen élethosszig felírt gyóygszerekkel és mellékhatásaikkal, amik miatt még több gyógyszert írnak fel, amiket a fentebb említett életmóddal ki lehetne váltani???)

 

Hippokratesz egykori gyógyítási módszere a táplálkozási- és életmódbeli tanácsadásról szólt. Időt és energiát szentelt a hozzáfordulóknak, hogy segítsen nekik kialakítani egy olyan életmódot, amivel a felmerülő problémáikat helyre tudják hozni.

 

Ugyan nem járok túl gyakran orvoshoz, viszont a környezetemben élők visszajelzései alapján úgy látom, mintha a mai orvoslás egy „picit” eltérne ettől a gyakorlattól…

 

Számomra ebből az következik, hogy egyedül mi magunk tudunk a saját egészségünkért tenni, tudatosan odafigyelve az életmódunkra, a táplálkozásunkra – egyénenként kell vállalnunk a felelősséget a saját hosszú és egészséges életünkért.

 

A jó hír az, hogy ma már számtalan erre irányuló segítséget és támogatást tudunk igénybe venni.

 

A szervezetünk megfelelő működéséhez elengedhetetlenül fontos, hogy a táplálkozásunk során a megfelelő típusú és minőségű táplálékokat juttassuk be a megfelelő arányban: vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, enzimek, flavonoidok, rost, fehérje, szénhidrát, zsírok és víz.

 

A megfelelő táplálkozással az egészségünk is tudatosan megőrizhető, meg tudjuk előzni a különböző betegségek kialakulását, már kialakult probléma esetén pedig akár helyre is állíthatjuk az egyensúlyt.

 

Fontos tudatosítanunk, hogy az egészség nem egy természetes dolog, vigyázni kell rá, amíg megvan!

 

A mai életkörülmények között a legnagyobb problémaforrás, hogy az alap immunrendeszeünk se megfelelő. Már gyerekkorunkban se tudtuk megkapni azokat az alapvető tápanyagokat, amikre szükség lett volna, ma meg már pláne. A mostani zöldségek, gyümölcsök és gabonák tápanyag tartalma drasztikus mértékben lecsökkent, már pár tíz évvel ezelőtti állapotokhoz képest is. Emellett viszont nagy mennyiségben megnőtt a káros adalékanyagok, vegyszerek mennyisége az élelmiszereinkben, a hús- és tejtermékekben pedig a különböző hormon gyógyszerek és antibiotikumok nagy menniységben kimutathatók.

 

A stresszes, túlhajszolt életmód miatt rengeteg „gyors” megoldással élünk: túlzott a rossz szénhidrát és telített zsírok bevitele, rengeteg felesleges üres kalóriát viszünk be.

 

Ezek mind az alap immunrendszerünket gyengítik, aminek következménye a civilizációs betegségek kialakulása.

 

Ezt a folyamatot, ha megfordítjuk, és tudatosan odafigyelünk a midennapokban az életmódunkra, táplálkozásunkra, akkor helyre tudjuk állítani és meg tudjuk őrizni hosszútávon az egészségünket.

 

Mire érdemes figyelni a táplálkozásnál?

Miért van létjogosultsága a tudatos étrend-kiegészítésnek?

Milyen típusú termékeket érdemes fogyasztani a maximális tisztaság és hatékonyság érdekében?

 

Ezekre, és még számos, a tudatos életvezetést elősegítő kérdésre kapsz választ a hírlevelemből!

Íratkozz fel MOST!

 

 

Kérdéseiddel vedd fel Velem a kapcsolatot MOST az alábbi elérhetőségek bármelyikén:

Hoffmann Mónika

Tel.: +36-70/61-36-917

E-mail: teiranyitodazeleted@gmail.com

Skype: monikahoffmann87

Facebook: www.facebook.com/monikahoffmann87

 

Az oldalon található információk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek. Nem helyettesíthetik szakember véleményét, a velük való személyes megbeszélést és kivizsgálást. Nem adhatnak választ betegségekkel illetve azok gyógymódjaival kapcsolatos kérdésekre.